„Szerbia letett Európáról, a magyar külpolitika zsákutcában van” – Szent-Iványi István a Tusványosi beszéd, Szerbia és Ukrajna kapcsán
A PIRKADAT július 24-i adásában Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, korábbi államtitkár osztotta meg gondolatait a Tusványosi beszéd lehetséges hatásairól, a magyar külpolitika zsákutcáiról, az orosz–szerb–magyar energiapolitikai tengelyről, valamint Ukrajna uniós csatlakozásának buktatóiról. A beszélgetés Breuer Ádám műsorvezetésével zajlott.
Orbán és Simion: Erdélyi bizalomvesztés?
Tusványos idén különösen feszült légkörben zajlik: Orbán Viktor korábbi nyilatkozata, amelyben nyíltan vállalt együttműködést George Simionnal, komoly csalódást okozott Erdélyben. Szent-Iványi szerint:
„Ez biztos, hogy beárnyékolja a szereplését, de Tusványosnak válogatott közönsége van.”
Bár kevesebb szavazatra számít Erdélyből a Fidesz, a szakértő nem vár drámai visszaesést, sokakban csak „duzzogásig” jut el az elégedetlenség. A Tisza Párt népszerűsége elsősorban az értelmiségi fiatalok körében nő, míg a vidéki közösségekben nem tudott áttörni.
Orosz olajvezetékről Szerbiába – energetikai öngól?
A legnagyobb meglepetés most a magyar–szerb–orosz kőolajvezeték-építés terve. Ez különösen furcsa annak fényében, hogy az EU előírta a leválást az orosz energiahordozókról 2027-re:
„Fél évre rá életbe lép a tilalom, ez logikátlan beruházás, ami csak erősíti az orosz függést.”
Szent-Iványi szerint a magyar kormány narratívája, miszerint az orosz kapcsolat „függetlenséget biztosít”, hamis: „Egyetlen országtól sem függünk annyira, mint Oroszországtól.”
Kína és Szerbia: geopolitikai kockázatok
A beszélgetés a szerb–kínai kapcsolatokra is kitért: vízummentesség, közös katonai gyakorlatok, és titkos megállapodások jellemzik az együttműködést. Ez már nem csak gazdasági, hanem politikai és katonai összefonódás.
„Szerbia nemcsak Kínával, de Oroszországgal is folyamatos közös hadgyakorlatokat tart. Ez aggasztó az európai biztonság szempontjából.”
A magyar–szerb védelmi megállapodásról Vucsics már „védelmi unióként” beszél – ez NATO-tagállamként különösen kényes kérdés.
Ki léphet be az EU-ba a Nyugat-Balkánról?
A bővítési perspektívát illetően Szent-Iványi szerint Montenegrónak van a legnagyobb esélye, akár már 2030-ig teljesítheti a tagsági feltételeket. A többi ország – köztük Észak-Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina – jóval lemaradottabb.
„Szerbia már gyakorlatilag letett az uniós tagságról. Csak a lakosság reménykedik benne, a vezetés keletre tart.”
A szerbek orosz- és Kína-barát külpolitikája egyre inkább távolítja őket Európától, miközben az Unió részéről sincs már meg a korábbi lelkesedés a csatlakozási folyamat iránt.
Ukrajna – kettős mérce a csatlakozás kapcsán?
A beszélgetés utolsó szakaszában Ukrajna EU-csatlakozása volt terítéken. Magyarország továbbra is blokkolja Ukrajna előrehaladását, hivatalosan a kisebbségi törvényre hivatkozva, amely 2017-ben csorbította a magyar nyelvű oktatást.
Szent-Iványi szerint:
„Ez valóban sérelmes volt, de 2023 decemberére megoldódott. Az EU hivatalos nyelveire – így a magyarra – már nem vonatkozik a korlátozás.”
Más országok, például Lengyelország és Románia, kétoldalú megállapodással oldották meg a kérdést. Szent-Iványi szerint a magyar vétózás már nem erről szól, hanem politikai szívességről Oroszországnak.
„Oroszországban ezt értékelik: hogy Magyarország akadályozza az EU és Ukrajna közötti kapcsolatokat.”
Kárpátalja és az ukrán tagság magyar érdekei
Egy friss felmérés szerint a kárpátaljai magyarok 83%-a támogatná Ukrajna EU-csatlakozását. A szakértő szerint a magyar kormány retorikája nem tükrözi a határon túli magyar közösség akaratát:
„Az Unió nekik is jobb lenne, mint kívül maradni.”
A magyar kormány hivatkozik a magyar mezőgazdaság védelmére is, de Szent-Iványi idézte Raskó György véleményét, miszerint nem Ukrajna, hanem a versenyképesség hiánya a probléma:
„Nem vagyunk versenyképesek a lengyelekkel sem, nemhogy az ukránokkal.”
Tiszta lap kell külpolitikában is
Ha a Tisza Párt nyerne 2026-ban, Szent-Iványi szerint „nagyon radikális változásokra” van szükség külpolitikában is. A magyar társadalom többsége nyugati orientációt támogat, mégis a kormány egyre mélyebbre ássa magát az orosz és kínai függésben.
„Nem a gazdasági, hanem a politikai szívességek a baj. Ezek tesznek minket a trójai falóvá.”
A kínai akkumulátorberuházásokat sem tartja hosszú távon kifizetődőnek:
„A CATL első fázisa is alig fog megvalósulni, közben 300 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.”
A nyugati tőke visszavonulását a jogbizonytalanság és a korrupciós kockázatok okozzák – nem Ukrajna.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
