„Az elefántnak mindegy, hogy harcolnak vagy szeretkeznek rajta” – Gyarmati István a szankciók, Trump és a globális válságok keresztmetszetében
Dr. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő volt a vendége a PIRKADAT műsorának, ahol Breuer Ádámmal beszélgetett Donald Trump legújabb kijelentéseiről, a másodlagos szankciók hatásairól, Magyarország helyzetéről az orosz energiapiacon, a NATO jövőjéről és az izraeli belpolitikai válságról. A beszélgetés egyik legemlékezetesebb mondata egy afrikai költőtől idézett sor volt: „A fűnek mindegy, hogy az elefántok harcolnak rajta, vagy szeretkeznek.”
Trump 50 napos ultimátuma – komoly vagy blöff?
Breuer Ádám rögtön egy friss, ellentmondásos hírrel indította a beszélgetést: vajon Donald Trump valóban elengedte Ukrajna ügyét, vagy épp 50 napos ultimátumot adott Putyinnak?
Gyarmati szerint Trump retorikájánál sosem lehet tudni, mi az, ami valóban komoly szándék, de jelenleg az utóbbi érvényes:
„Azt mondta, hogy 50 napot ad Putyinnak arra, hogy gondolkozzon, és 50 nap után, ha nem lesz együttműködőbb a tűzszünet érdekében, akkor jönnek a nagyon nagy szankciók.”
Másodlagos szankciók: miért fájhatnak Magyarországnak?
A szakértő kifejtette: ezek az úgynevezett „másodlagos szankciók” nem közvetlenül Oroszország ellen irányulnak, hanem azokat az országokat célozzák, amelyek közvetítőn keresztül vásárolnak orosz energiahordozókat – sokszor indirekt módon, harmadik országokon át.
„Az európai uniós országok felének van ilyen közvetett vásárlása” – mondta Gyarmati. A szankciók lényege:
„Ha X ország ilyen módon vásárol olajat, gázt, akkor annak az országnak az exportját fogja ez a vám terhelni. Tehát nem azt az olajat meg gázt, hanem az exportját, amit Amerikába irányít.”
Ez a konstrukció Magyarországra is visszaüthet, mert:
„Amit mi termelünk, az beépül valaki másnak a termékeibe, főleg az autóiparban. És ezért elképzelhető, hogy ez is beleesik ebbe a szórásba.”
Mit jelent ez a magyar gazdaságnak?
Gyarmati elmondta, hogy Magyarország ugyan nem nagy exportőr Amerikába, de gazdasági szerkezetünk miatt mégis súlyosan érinthetnek a másodlagos szankciók.
A globális erőviszonyokat illetően egy frappáns képpel érzékeltette hazánk helyzetét:
„Július Nyerere mondta: a fűnek mindegy, hogy az elefántok harcolnak rajta, vagy szeretkeznek. Nekünk nem jó ez. Nekünk az lenne a jó, ha a blokkok közti kapcsolatokat normálisan lehetne kialakítani.”
A demokrácia ára – lehet-e stabilabb egy diktatúra?
A beszélgetés egy gondolatkísérletet is tartalmazott: vajon nem gazdaságilag és biztonságpolitikailag hatékonyabbak-e az autoriter rendszerek?
Gyarmati szerint nem:
„A világ hozzá van szokva, hogy vannak országok, amelyek demokratikus módon kormányokat szoktak váltani. Ez nem jelent problémát.”
Sőt, úgy látja, hogy egy magyar kormányváltás sem lenne destabilizáló hatású nemzetközi szinten – a NATO és EU-politikában konszenzus van:
„A demokratikus pártok, a Fidesztől Magyar Péteren át a baloldalig, ebben teljes mértékben egyetértenek.”
A NATO és az emberek: szükség van magyarázatra
A NATO-tagsággal kapcsolatban Gyarmati optimista volt:
„A közvélemény-kutatások szerint Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik támogatják az EU-tagságot. A NATO kapcsán nincs adat, de hasonlóra számítok.”
Hangsúlyozta: szükség van a közvélemény tudatosítására is, ezért dolgozik a Magyarlanti Tanács főtitkáraként:
„El kell magyarázni az embereknek, miért előnyös nekünk a NATO-tagság, és akár a nemzeti jövedelem 5%-át is arra költeni, hogy a védelmünket erősítsük.”
Izraeli belpolitika: „Most már eljött volna az ideje a váltásnak”
A műsor zárásaként a Közel-Keletre tekintettek: Netanjahu koalíciója ismét válságban van, de Gyarmati szerint ez megszokott jelenség:
„Állandóan szét akar esni, és nem mindig esik szét. Valamikor igen, és akkor választások lesznek.”
Szerinte eljött az ideje a váltásnak, de azt is hozzátette:
„Nem tehet mást egy izraeli kormány, mint amit Netanjahu tesz. Egy Hatali Bennett vezette kormány bizonyos szempontból más politikát követne, de alapvetően nem változna sok minden.”
Összegzés
A beszélgetés egyik tanulsága, hogy Magyarország kiszolgáltatottsága mind a nagyhatalmak politikai játékában, mind a gazdasági struktúrákban rendkívüli. Ahogy Gyarmati fogalmazott: „Nekünk nem jó ez.” A kérdés csupán az, hogy lesz-e olyan vezetés – akár itthon, akár nemzetközi szinten –, amely ezt a kiszolgáltatottságot képes enyhíteni, vagy legalább értelmezni és elmagyarázni a választópolgároknak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
