„A következő generáció viszi majd a cechet” – Bot Péter Ákos kemény figyelmeztetése a gazdaság állapotáról
Kibírja-e a magyar gazdaság a politikai osztogatást? Ki fizeti meg a lakástámogatások árát? Miért nem versenyképes Magyarország? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Breuer Péter a PIRKADAT 2025. július 8-i adásában Bot Péter Ákos közgazdásszal, volt jegybankelnökkel. Az interjú nyers őszinteséggel tárta fel a magyar gazdaság helyzetét – és azt is, hogy ki fizeti majd az árát az állami nagyvonalúságnak.
Nincs itt fellendülés – csak a bajok görgetése
A második negyedéves gazdasági adatok alapján Bot Péter Ákos szerint „az folytatódik, ami az első negyedévben történt”. A fogyasztás gyenge, az ipari termelés kiábrándító, a mezőgazdaságot az időjárás sújtja, a foglalkoztatás stagnál. „Az a baj, hogy ez már a harmadik éve így van” – figyelmeztetett. A kormány örömteli bejelentéseivel szemben valójában egyre több külföldi cég csökkenti a termelését, sőt, elbocsátásokra is sor kerül. A kormány most épp „megfenyegetett egy közpénzekkel megtámogatott céget, hogy ne a magyarokat bocsássa el”.
Lakástámogatás: választási trükk vagy generációs csapda?
A legújabb családbarát lakástámogatási program kapcsán Bot Péter Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy a 3%-os kamattámogatott hitel 2050-ig tart, tehát „ez betáblázza a költségvetést egy bizonyos méretben”. És hogy ki fogja ezt kifizetni? „A következő generáció.” A közgazdász felidézte a rendszerváltás előtti OTP-hiteleket is: „fölvettem 3%-ra az OTP-t, aztán jött a 30%-os infláció – a kettő közti különbséget az állam, vagyis az adófizetők állták.”
Demográfiai válság – lakástámogatással nem megoldható
Breuer Péter az egykori Ratkó-korszakot idézve vetette fel, hogy a lakástámogatások javíthatnak a népesedési mutatókon. Bot Péter Ákos azonban óva intett az illúzióktól: „a demográfia az nagyon sok mindennek a hatására mozdul, a kormányzati beavatkozás az nincs az első tízben.” Szerinte az ilyen intézkedések hatása minimális: a gyerekvállalás bonyolult, mélyen személyes döntés, amit nem lehet „lakásonként” ösztönözni.
Ráadásul nem új lakásokra, hanem más típusú lakásokra lenne szükség. A lakosság csökken, de a kiürülő megyék, járások problémájával „a kormányzat egyáltalán nem foglalkozik”. Ehelyett továbbra is az építést támogatják – amiben az építőipari lobbi és az ÁFA-bevételek érdekei is szerepet játszanak.
Adóssághegy a jövő terhére
A beszélgetés egyik kulcsmondata volt: „nagyon el vagyunk adósodva.” Bár a pénzügyminisztérium szerint az uniós átlag alatt vagyunk, Bot Péter Ákos rámutatott: a térségben mégis Magyarország a legeladósodottabb. És nem csak a könyvekben szereplő adósság létezik. „Van egy olyan adósság is, ami nincs benne a statisztikában – ez a nyugdíjrendszer jövője.” Ha nincs elég fiatal, aki befizeti a nyugdíjjárulékokat, a rendszer összeomlik. „Ez egy olyan piramisjáték, ami csak akkor megy előre, ha jönnek új belépők.”
Az EU-pénzek: segítenének, de a kulcs a jogállam
A beszélgetés végén Breuer Péter azt kérdezte, mi történne, ha Magyarország megkapná az uniós pénzeket. „Sokat segítene” – válaszolta Bot Péter Ákos –, „ezekből gyorsvasút, híd, út épült.” De hozzátette: csak akkor jönne a pénz, ha a kormány teljesítené a feltételeket: „legyen jogállamiság, bírói függetlenség, oktatási szabadság.” Ezek jelenleg a pénz útjában állnak.
Összegzés: rövid távú nyereség, hosszú távú veszteség?
Bot Péter Ákos nem kertelt: a mostani gazdaságpolitika a következő generációk kárára történik. A lakástámogatás lehet, hogy most népszerűséget hoz, de hosszú távon „beterheli” az országot. A közgazdász szavai egyszerre voltak racionálisan hűvösek és jövőbe mutatóan nyugtalanítóak:
„Ami most történik, az egy pénzügyi konstrukció. Hasznot is hoz, kerül is valamibe. Elég sokba.”
És hogy ez a költség vajon megéri-e? A választ – mint mindig – az utókor mondja majd ki.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
