„A vezérkari főnök farkával verik a csalánt” – Dr. Kis-Benedek József szerint nincs béke, csak látszat
Gázai tűzszünet, iráni atomprogram, izraeli politikai zűrzavar – ezek álltak a PIRKADAT 2025. július 8-i adásának fókuszában, ahol Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetésben szó esett Netanjahu amerikai látogatásának kulisszáiról, a gázai helyzet kilátástalanságáról, és arról is, mit jelentene, ha Ciszjordániában is a Hamász kerülne hatalomra.
Látványdiplomácia a Fehér Házban
Netanjahu washingtoni látogatása inkább volt „showműsor”, mint valódi áttörést hozó diplomáciai esemény – állította Dr. Kis-Benedek. „Semmi fotó opportunity, semmi sajtótájékoztató. Tárgyalásokat folytatott, de nem tudjuk, miről.” Az iráni atomprogrammal kapcsolatban sem történt előrelépés: „köszönik szépen, folytatják, új helyen kezdték, amit akartak, átmentettek”.
A biztonságpolitikai szakértő szerint közös amerikai–izraeli álláspontnak nyoma sincs: „nem egy mosolydiplomácia volt, hanem kemény különvélemények”. A gázai tűzszüneti tárgyalások is elakadtak, és egyelőre sem Iránnal, sem a jemeni húszi fenyegetéssel kapcsolatban nincs előrelépés.
Nobel-díj? Még viccnek is erős
Breuer Péter azzal élcelődött, hogy Netanjahu állítólag béke Nobel-díjra jelöltette magát. Erre Kis-Benedek így reagált: „nincs mire Nobel-békedíjat adni. A közel-keleten semmi nem változott.” Az iráni atomprogramot szerinte néhány hónap alatt újraindíthatják, ha úgy akarják – az eszközök készen állnak, és a szándék sem kizárt.
Izrael katonai vezetése: belső feszültségek
Az izraeli biztonsági kabinet tagjai és a vezérkari főnök között komoly ellentétek húzódnak. Dr. Kis-Benedek ezt így fogalmazta meg: „a politikusok a vezérkari főnök farkával verik a csalánt – festőien kifejezve.” Bár a hadsereg próbálja megvilágítani a kockázatokat, politikai megfontolások döntik el, milyen lépések születnek.
Súlyos gond, hogy még mindig nem sikerült kiszabadítani a gázai túszokat. „Ez most sokkal fontosabb lenne, mint az iráni program” – húzta alá a szakértő.
Káosz után mi jön? – A hatalmi vákuum problémája
Új szereplők is megjelentek: az izraeli hadsereg állítólag felfegyverzi a Sabab gerilláit, akik leválthatnák a Hamászt. Csakhogy Dr. Kis-Benedek szerint nem ez a legnagyobb probléma. „Mi lesz a megdöntés után?” – tette fel a kérdést. „Ki kerül hatalomra? Nincs rá válasz. Választás nem lesz, ha lenne, újra a Hamász győzne.”
A Hamász még mindig népszerű Gázában – sőt, a palesztin területeken is. „A Fatah meglehetősen korrupt, enervált társaság. Ha komolyan választásra kerülne sor, a Hamász győzne” – mondta a szakértő. Ez viszont azt jelentené, hogy Ciszjordánia is instabillá válik.
„A Gázai övezet működött Saron idején is…”
Breuer Péter felvetésére, miszerint katonai vezetés stabilizálhatná Gázát, Kis-Benedek úgy válaszolt: „ha a Hamász győzne Ciszjordániában, Izrael a vödörből a csöbörbe esne.” Az a térség ugyanis jóval komplexebb, tele zsidó telepekkel és rivális iszlamista szervezetekkel. Egy esetleges Hamász-hatalomátvétel ott belső konfliktusokhoz, akár polgárháborúhoz is vezethet.
Összegzés: nincs megoldás, csak halogatás
A beszélgetés végkicsengése egyértelmű: a térségben jelenleg minden szereplő taktikázik, a nagy kérdésekben nincs konszenzus. Irán folytatja a programját, a gázai helyzet megoldatlan, és az izraeli politika saját belső feszültségeit sem tudja kezelni. A legnagyobb kérdés pedig továbbra is nyitott: mi történik akkor, ha egyszer véget ér a háború – és ki fogja akkor kezében tartani a hatalmat?
„Én ezt pillanatnyilag nem látom – és nem látja az izraeli vezetés sem” – zárta a gondolatait Dr. Kis-Benedek József.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
