„A boldogságfaktor is számít” – Dr. Szatmári Péter a felsőoktatás új irányairól
A PIRKADAT július 4-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Szatmári Péter történész, a Milton Friedman Egyetem általános rektorhelyettese volt. A beszélgetésben szó esett a felsőoktatási jelentkezések határidejéről, az egyházi fenntartású intézmények fejlődéséről, az új doktori iskoláról és a hallgatói életminőség fontosságáról is – vagyis: boldogságfaktorról.
Felvételi hajrá: mire figyeljen, aki most dönt?
A július eleje kulcsidőszak a felsőoktatásban: még lehet sorrendet módosítani, és hamarosan érkeznek a ponthatárok. Szatmári Péter szerint ilyenkor nemcsak a pontszámok vagy a szakok kínálata számít: „érdemes végiggondolni, hogy amikor egy nyílt napon járt valaki, hogy érezte magát. Volt-e komfortérzete? El tudja-e képzelni, hogy három vagy öt évet ott töltsön?”
A rektorhelyettes szerint nemcsak a szaktartalom fontos, hanem az is, hogy egy intézmény milyen „plusz szolgáltatásokat” és „egyedi tartalmat” kínál. A döntésben szerinte a személyes benyomás is sokat nyom a latban.
Boldogságfaktor és multidiszciplinaritás
A Milton Friedman Egyetem célja, hogy ne csak tudást, hanem magabiztosságot is adjon – hangsúlyozta Szatmári. „A boldogságfaktor nem pusztán hangzatos szó. Az a cél, hogy aki ide jár, úgy érezze, hogy jó helyen van, és olyasmit tanul, amit hasznosítani tud – bármilyen formában, akárhol is sodorja majd az élet.”
Az intézmény multidiszciplináris szemléletet hirdet, vagyis a különböző tudományterületek közötti átjárhatóságot, és az ebből fakadó rugalmasságot helyezi előtérbe – akár a humán, akár az üzleti, akár az informatikai területeken. A cél: olyan diplomát adni, amely bárhol a világban érték.
Jön a doktori iskola – nemcsak kutatóknak
Az egyetem most készül a doktori iskola elindítására, amely Szatmári szerint különleges szerepet tölt majd be. „Nemcsak az a cél, hogy a tudomány irányába tereljük a hallgatókat, hanem az is, hogy a piaccal, az iparral együttműködve, úgynevezett kooperatív doktori modellt hozzunk létre.”
Ez azt jelenti, hogy már aktív, sikeres vállalkozók, vezetők is szerezhetnek doktori fokozatot – a gyakorlati tudásukra és tapasztalatukra alapozva. Az új iskola 2025 őszén indulhat.
25 év mérlege: brandépítés és stabilitás
A beszélgetés végén Szatmári Péter visszatekintett az intézmény 25 éves történetére is. Mint mondta, a Zsigmond Király Főiskolaként indult egyetem mára 13 alapszakkal, 5 mesterszakkal és közel 2000 hallgatóval működik.
„Egy apró pici kis vállalkozásból lett egy komoly üzleti brand. Stabil pozícióink vannak, országosan ismernek bennünket, és most már külföldi hallgatókat is célba vehetünk.” A következő mérföldkő az alumni hálózat kiépítése, illetve a nemzetközi térbe való kilépés.
Egyházi identitás és világi nyitottság
A Milton Friedman Egyetem különlegessége, hogy egyházi fenntartású, de világi képzéseket kínál. Szatmári elmondta, hogy az idei ősztől külön kampuszon elindulhat a hitéleti képzés is – alap- és mesterszakon egyaránt. A cél: bővíteni a kínálatot, és a hitbeli elkötelezettség felé is utat nyitni a hallgatók számára.
Online tartalmak és gamifikált tanulás
A jövőben a távoktatás is kulcsszerepet kap. A rektorhelyettes szerint cél, hogy minden kurzushoz készüljön rögzített, online elérhető tananyag, amely otthonról is feldolgozható. „A gamifikáció – a játékosított tanulás – fontos szerepet kap, hiszen így a hallgatók magukat is tudják ellenőrizni.”
Tudás, amit bárhová magaddal vihetsz
A beszélgetés lezárásaként Szatmári újra hangsúlyozta: az egyetem célja, hogy olyan szellemi csomagot adjon, „amit bárhova is sodor az élet, bárhol ledobják a földön, a hallgató el tudjon igazodni”. Ez a képesség a modern világ egyik legértékesebb tulajdonsága.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
