Lopakodó erő, diplomáciai kételyek, európai hadsereg: Kis-Benedek József a világ katonai realitásairól
A NATO-csúcs, az amerikai stratégia és a lopakodó bombázók árnyékában
A PIRKADAT augusztus 27-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár volt, akivel az amerikai diplomácia kiszámíthatóságáról, a NATO jövőjéről, az európai hadsereg víziójáról és a közel-keleti konfliktusok katonai tanulságairól beszélgettek. Az elemzés éles, ugyanakkor közérthető képet festett a jelenlegi geopolitikai helyzetről.
„Az elnök szangvinikus típus” – avagy Biden nyilatkozatai és mögöttes ereje
Az Egyesült Államok politikájának kiszámíthatatlanságáról Breuer Péter provokatív kérdéssel indított, mire Kis-Benedek úgy fogalmazott: bár Joe Biden valóban „szangvinikus típus”, azaz hangulatai gyorsan váltakoznak, mégis van egy határozott irányvonal az amerikai diplomáciában. Ezt az irányt időnként nyers és meglepő kommunikáció kíséri, ám mögötte továbbra is ott áll a világ legerősebb hadereje és gazdasági ereje.
B-2: A repülőgép, amitől mindenki tart
A beszélgetés kitért a legendás B-2-es lopakodó bombázókra, amelyek a NATO-csúcs keretében kerültek reflektorfénybe. „2 milliárd dollár darabja, és összesen 21 darab készült belőle” – emelte ki Kis-Benedek. A gép radarmentes üzemmódban is képes atomfegyverek szállítására, hatalmas távolságokat repülhet, légi utántöltéssel gyakorlatilag bárhonnan indítható. A szakértő szerint jelenleg nincs jobb stratégiai bombázó a világon.
Törökország: a NATO második legerősebb tagja
A NATO-szövetségen belüli erőviszonyokról Kis-Benedek világosan fogalmazott: „Törökország a második legerősebb ország a NATO-ban.” Geopolitikai elhelyezkedése és katonai képességei miatt kiemelt szerepe van, és a szövetség megbízható tagjának számít, különösen a Közel-Kelet felé irányuló katonai figyelem szempontjából.
Európai hadsereg? Egy álom, ami még nem költözött valóságba
A szakértő szerint az Európai Unió hadseregről szóló álma nem több jelenleg vágyálomnál: „A tagállamok nem rendelkeznek elég pénzzel és képességgel.” A NATO és az EU közötti együttműködés jelenleg sokkal inkább komplementer jellegű, és Kis-Benedek szerint értelmetlen lenne egy külön európai hadsereg létrehozása, amely független az Egyesült Államoktól.
A NATO-csúcs zárónyilatkozata szerinte „minden eddiginél rövidebb volt”, öt pontban foglalták össze a döntéseket, kerülve minden kényes kérdést. A hangsúly a szövetség védelmi képességeinek növelésére, azon belül is a védelmi költségvetések emelésére helyeződött.
Katonai tanulságok a legutóbbi izraeli–iráni konfliktusból
A műsor végén szó esett az Izrael és Irán közötti legutóbbi 12 napos háború tanulságairól is. Kis-Benedek szerint a legfontosabb következtetések a szervezettség, a felderítő rendszerek pontossága és az izraeli–amerikai együttműködés hatékonysága voltak. „Nem lehet azt mondani, hogy nem volt sikeres hadművelet” – foglalta össze. Ugyanakkor figyelmeztetett: „Nincs olyan légvédelmi rendszer a világon, amely teljesen áthatolhatatlan lenne.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
