„Hidegélelmiszer az uniós vámtarifa szerint?” – Abszurdba hajlik az utalványozás, miközben romlik a nyugdíjasok helyzete
Papíralapú utalvány, hidegélelmiszerre, 30 ezer forint értékben – és mindez egy társadalmilag robbanásveszélyes környezetben. A PIRKADAT vendége Dr. Farkas András nyugdíjszakértő volt, aki kendőzetlen őszinteséggel beszélt a nyugdíjasok helyzetéről, a növekvő szegénységi kockázatról és a rendszer strukturális gyengeségeiről.
30 ezer forint – kevés, bonyolult és megalázó
A nyugdíjasokat érintő legújabb intézkedés, az élelmiszerutalvány – egyelőre 30 ezer forintos összegben – nem váltotta ki az érintettek örömét. „A nyugdíjasok tudnak számolni, és emlékeznek arra, hogy 2021-ben 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kaptak. Ehhez képest a mostani összeg csalódás” – foglalta össze a visszajelzéseket Farkas András.
A szakértő szerint ráadásul az utalvány konstrukciója is súlyos problémákat vet fel: elfogadóhelyek, visszaváltási szabályok, címletezés, ellenőrzés, elszámolás – minden tekintetben új, bonyolult szabályrendszert kell létrehozni. „Ahelyett, hogy rábíznánk a nyugdíjasra, aki okos, normális, felelősen gondolkodó ember, hogy mire költi a pénzt, inkább papíralapú, kötött felhasználású rendszert vezetnek be.”
Jogszabályi abszurd: hidegélelmiszer az uniós vámtarifa szerint
A beszélgetés legabszurdabb pontja talán az volt, amikor kiderült: a törvény szerint az utalványt kizárólag „hidegélelmiszerre” lehet felhasználni – de hogy ez pontosan mit jelent, azt az Európai Unió közös vámtarifa egyezményének 1079 oldalas mellékletéből kell kibogozni. „Én el szoktam olvasni a törvényeket. Ez a szabályozás úgy szabályoz elefántként egy bolhát, hogy közben teljesen elveszik a lényeget” – mondta Farkas.
Infláció, olló és a láthatatlan lecsúszás
A beszélgetés során szóba került a nyugdíjak inflációkövető emelése is. Jelenleg csak az inflációt követik a nyugdíjak, miközben a keresetek akár kétszer-háromszor gyorsabban nőnek. „Ez a rendszer beépítetten nyitja ki a kereseti ollót: a nyugdíjasok egyre távolabb kerülnek az aktív társadalom jövedelmi szintjétől.”
A Központi Statisztikai Hivatal adatai is megerősítik ezt: 2023-ban 6,4%-kal romlott a nyugdíjasok relatív jövedelmi pozíciója, még a 13. havi nyugdíj ellenére is. „Enélkül tragikus lenne a helyzet, így is az: a nyugdíjasok egyhatoda már most a mélyszegénység felé tart vagy benne van.”
Lehetne másként is – de lesz-e?
Farkas András szerint lenne mozgástér: „Az uniós átlag szerint a GDP 10,9%-át fordítják nyugdíjakra, nálunk ez 7,45%. Ez azt jelenti, hogy akár 32%-os nyugdíjemelésre is lenne lehetőség – ha lenne rá politikai akarat.”
A szakértő javaslata egyszerű: havi egységes nyugdíjkiegészítés, például 10-20 ezer forint, készpénzben. Ez nemcsak méltóságteljesebb lenne, de a rendszer szempontjából is hatékonyabb. „Egy egysoros kormányrendelet sokkal többet érne, mint egy bonyolult, jogilag nehezen kezelhető utalványrendszer.”
Agizmus: a belsővé tett diszkrimináció
A beszélgetés záró részében szóba került az időskorúakkal szembeni előítélet is. „Az a tragédia, hogy maga a nyugdíjas is úgy gondol magára, mint aki már kevésbé fontos, kevésbé érvényes. Ez az agizmus: az életkori diszkrimináció, ami beépül a társadalomba és az egyén gondolkodásába is.”
Farkas szerint ez a társadalmi attitűd csak ront a helyzeten: „A nyugdíjasokat másodrendű állampolgárként kezelik – a boltban, a kórházban, és most már az utalványrendszerrel is ezt erősítik meg.”
Van-e még remény?
A szakértő óvatos optimizmussal zárta gondolatait: „Még mindig nyitott kérdés, hogy mekkora lesz a juttatás végső összege, vagy hogy lesz-e pótlólagos nyugdíjemelés november előtt. De ha nem történik nyomásgyakorlás, ha nem hallatják hangjukat a nyugdíjasok, akkor kevés esély van érdemi változásra.”
„A nyugdíjas okos, normális, felelősen gondolkodó ember” – ha ezt a mondatot végre a jogalkotók is komolyan vennék, nem 1079 oldalas mellékletből kellene megtudni, mit ehet meg belőle hidegen.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
