„Ez nem béke, csak egy újabb fegyverszünet” – Mi történik Ukrajnával, ha mindenki másra figyel?
A Heti TV Külpolitikai Kitekintő című műsorának legutóbbi adásában Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő beszélgetett Mesterházy Attila politikussal és Magyarics Tamás történésszel az ukrajnai háború jelenlegi geopolitikai súlyáról, az orosz–amerikai játszmákról és az izraeli–iráni konfliktus következményeiről. A műsorban kirajzolódott: miközben Ukrajna ügyét egyre inkább háttérbe szorítja a világpolitika, új vasfüggöny ereszkedik a globális térképre – csak most épp délről és keletről.
Új stratégiai szövetségek: egy amerikai-szaúdi-orosz háromszög?
Magyarics Tamás szerint az amerikai–orosz viszony jelenleg nem csak a háborús eseményekről, hanem energetikai játszmákról is szól. „Donald Trump és Marco Rubio is azt szeretnék, hogyha az oroszok a személyi szankciókat feloldanák legalábbis részben.” Ennek egyik oka, hogy az USA alternatív forrásokat keres ritkaföldfémekre, miközben Oroszország újra megerősödhet a globális energiapiacon, ha az iráni konfliktus elhúzódik. Egy esetleges Hormuzi-szoros lezárás ugyanis az energiaárakat az egekbe lőné, „és az orosz szellem hajók megint működhetnének”.
Miért akkor csapott le Izrael?
Mesterházy Attila úgy látja, Izrael nem hirtelen ötlettől vezérelve cselekedett: „Teljesen világos, hogy régi stratégiai célja volt ez Izraelnek.” Szerinte Irán jelenleg gazdaságilag és katonailag is sérülékenyebb, miközben a proxi szervezetei (Hizbullah, jemeni húszik) is kimerülőben vannak. Ezért most látták elérkezettnek az időt, hogy elindítsák a támadást, amely a világ energia- és biztonságpolitikájára is kihat.
A figyelem elterelődik, Ukrajna háttérbe szorul
Gyarmati István rákérdezett: mit hozhat ez Ukrajnának? Mesterházy szerint: „Lassan tényleg úgy kezd kinézni, hogy ez az ukrán probléma ott marad az európaiaknak az asztalán.” Zelenszkij is attól tart, hogy a figyelem és a támogatás elapad, és ezzel együtt „az eszközök, források is kevesebb fog Ukrajnába érkezni”.
Magyarics ezt történelmi távlatba helyezi: „Az amerikai adminisztráció már a kampány során is azt mondta, hogy Ukrajna elsősorban európai ügy.” Így ismét előkerül a „vas háromszög”: USA–Oroszország–Kína hármasában az amerikaiak azt próbálják elérni, hogy „az oroszokat kicsit leválasszák a kínaiakról”.
Lehet-e még kompromisszum?
Magyarics szerint „az egyik fél biztos nem lesz megelégedve”, bármi is lesz a háború vége. Szerinte Ukrajna NATO- vagy EU-csatlakozása egy „nyitott seb” lenne Európának: „Ha a háború nem rendeződik, akkor nagyon hosszú távon nem tud Európai Uniós tagállam lenni. NATO pláne nem.”
Mesterházy szerint is illúzió a gyors rendezés. Megosztott egy 1997-es történetet is, amikor az orosz nagykövet már a magyar NATO-csatlakozásról szóló tárgyalások alatt kijelentette: „Ukrajna soha nem lehet a NATO tagja.” Ez mára stratégiává vált Moszkvában – és ennek érdekében Putyin semmilyen kompromisszumot nem hajlandó tenni. Ráadásul – ahogy fogalmaz – a háború kirobbanása előtt felajánlott feltételek „most is az asztalon vannak, csak több százezer halottal később”.
Az orosz kisebbség: ürügy vagy stratégiai tényező?
A beszélgetés végén Magyarics a Medvegyev-doktrínára hívta fel a figyelmet, amely szerint Oroszország minden orosz állampolgárért felelősséget érez. Ez különösen aggasztó a balti államokban, ahol egyes helyeken az orosz kisebbség akár 30%-os. Mesterházy hozzátette: „Pont az az orosz párt kapja a legtöbb listás szavazatot, de senki nem áll össze velük, így nem tudnak kormányt alakítani.” Ez a belső feszültség könnyen válhat újabb konfliktusforrássá.
A Közel-Kelet: új konfliktuszóna, új amerikai taktika
A Közel-Kelet destabilizálódása nemcsak Izraelt, hanem az amerikai geopolitikai stratégiát is újraírja. Magyarics szerint: „Az amerikaiak most két félkört húztak a két stratégiai ellenfél köré.” Egyiket Oroszország köré északon, a másikat Kína köré keleten. Ebbe illeszkedik bele az izraeli támadás is.
Az USA közvetlen katonai beavatkozása ugyan nem várható, de „műholdas felvételek, technikai segítség, elhárító rendszerek” már most is működnek. Magyarics szerint: „Az államok többsége nem szeretné, hogy Irán nukleáris képességre tegyen szert.”
Fenyegető jövőkép: globális terror és befagyott konfliktus
A beszélgetés végkicsengése pesszimista: Ukrajna ügyében nincs valódi kompromisszumkészség, miközben a Közel-Kelet újabb lőporoshordóvá válik. Mesterházy szerint „a legnagyobb kihívás az lesz, hogyan lehet majd eladni a békét, ha az ugyanazokat a feltételeket tartalmazza, mint a háború kezdete előtt”.
És miközben a világ újraosztja a frontvonalakat, „közép- és hosszú távon a terrorizmus veszélye növekedni fog a világban mindenhol.” Ez nem béke – csak egy újabb fegyverszünet, egy szűk szélcsend a következő vihar előtt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
