„Miért akarja Irán eltörölni Izraelt a föld színéről?” – A Világ Zsidó Szemmel a háború első napjaiban
Történelmi jelentőségű pillanatban ült össze a Világ Zsidó Szemmel stábja: az izraeli–iráni háború kitörésének negyedik napján Seres Attila vendégei – Kardos Péter főrabbi, Gyarmati István nagykövet, Kovács András újságíró és M. Kende Péter – megpróbálták kibontani a konfliktus valós okait, geopolitikai motivációit és történeti párhuzamait. A beszélgetés nemcsak a mostani eseményeket, hanem a zsidó–perzsa kapcsolatok évezredes ellentmondásait is boncolgatta.
Egy régi tüntetés, amely ma aktuálisabb, mint valaha
Seres Attila meglepetéssel kezdte az adást: felolvasott egy tiltakozó levelet, amelyet az amerikai nagykövetségnek nyújtottak át egy kis létszámú tüntetésen. A Magyar Neokonzervatív Társaság felszólította az Egyesült Államokat, hogy katonai csapással akadályozza meg Irán atomfegyverhez jutását. „Ez 19 évvel ezelőtt történt. Tekinthető ez váteszi momentumnak?” – tette fel a kérdést Seres. A 2006-os tüntetés felidézése meglepetésszerű fordulatot vitt a beszélgetésbe. A stúdióban zavart derültség követte a felismerést: M. Kende Péter megjegyezte, hogy eleinte közbe akart szólni, mert jelenleg nincs is amerikai nagykövet Budapesten. A visszatekintés ironikus fénybe helyezte a mostani helyzetet – ahogy Seres fogalmazott, „ma megint ugyanitt tartunk” – és előrevetítette a vita fő kérdését: miért nem változott semmi közel két évtized alatt?
Izrael nem várt tovább: „Ez egy preventív háború”
Az adás egyik kulcskérdése a háború időzítése volt. Gyarmati István szerint Izrael azért lépett most, mert attól tartott, hogy Donald Trump egy újabb, számukra elfogadhatatlan egyezséget kötne Iránnal: „Beleköptek Trump levesébe. Egy huszárvágással megelőzték a megállapodást.” Kardos Péter ezt a háborút a ’67-es hatnapos háborúhoz hasonlította: „Ez a második preventív háború, amit Izrael előzetes csapással indít.” A főrabbi arra is figyelmeztetett, hogy az ilyen háborúk politikai kommunikációja nehéz, mert „csak utólag derül ki, hogy tényleg meg kellett-e lépni”.
Geopolitika vagy ideológia? Miért akarja Irán eltörölni Izraelt?
Az egyik legélesebb vita abban bontakozott ki, hogy mi húzódik a konfliktus mélyén: vallási ideológia vagy geopolitikai számítás? Gyarmati István szerint „Irán ideológiai okokból akarja megszüntetni Izraelt. Ez nem puszta geopolitika.” Kovács András szerint az 1979-es iszlamista fordulat óta a rezsim ideológiai alappillére a zsidó állam megsemmisítésének célja. Seres Attila azonban visszakérdezett: „Miért akar egy 80 milliós, gazdag, regionális ambíciókkal rendelkező ország egy nála tízszer kevesebb népességű, hozzá képest zsebkendőnyi méretű államot eltörölni a föld színéről?” Erre a vendégek sem tudtak egyértelmű választ adni. Kardos Péter így fogalmazott: „Nem fogsz választ kapni. Ez nem egy olyan kérdés, amire racionális válasz létezik.”
A háttérben zajló sakkjátszma – Szaúd-Arábia, Hezbollah, diaszpóra
A beszélgetésben hangsúlyos szerepet kapott a közel-keleti nagyhatalmi térkép átrendeződése is. M. Kende Péter szerint figyelni kell Szaúd-Arábiára: „Lehet, hogy nem engedik át a gépeket, de nem is tiltják le őket – csak csukják be a szemüket.” Felidézték a síita félhold felmorzsolását: a Hezbollah lefegyverzését, Szíria összeomlását, és azt a paradox helyzetet, hogy perzsa és kurd diaszpórák szerte a világban örömmel fogadták az izraeli lépést.
Miért nem omlott össze a világ? A meglepően nyugodt tőzsde
Az egyik legmeglepőbb jelenség, amit Seres Attila is kiemelt, az volt, hogy a háború kitörése után nem zuhantak a tőzsdék, nem robbantak az energiaárak, és még a forint is erősödött: „Hogy a fenébe lehet ez?” – tette fel a kérdést. A válaszok megoszlottak: Gyarmati szerint a piacok „egyszerűen nem hiszik el, hogy ebből világháború lesz”, Kovács szerint pedig „a háború már tavaly áprilisban elkezdődött, ez csak a látványos folytatás”.
Elfeledett témák: hol van a Hamasz? És hol van az iráni légierő?
Kardos Péter kérdése zárta az adást: „Mi van a túszokkal?” – utalva arra, hogy a Gázában fogvatartott izraeliek sorsa háttérbe szorult a hírekben. Seres Attila pedig az iráni légierő rejtélyes passzivitására mutatott rá: „Mintha föl se szálltak volna. Hol vannak?” – kérdezte, egy újabb rejtéllyel zárva a különkiadást.
Az adás azt ígérte, nem a szokványos háborús híreket ismétli el, hanem a mélyebb összefüggésekre koncentrál. Ezt az ígéretét teljesítette – és közben világossá vált, hogy sok kérdésre csak a következő hetek eseményei adhatnak választ.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
