„Nem reptérre megy, hanem vasútra” – új korszak kezdődhet a budapesti közlekedésben
A PIRKADAT vendége ezúttal Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője volt, aki a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérhez kapcsolódó logisztikai beruházásokról, vasúti fejlesztésekről és inflációs intézkedésekről beszélt. A beszélgetés során szó esett a reptér vasúti elérésének régóta várt megvalósításáról, a kargo-légikikötő tervezéséről, valamint a mindennapi fogyasztást terhelő adókról is – különös tekintettel a házhoz szállított ételekre.
Kargo-léptékű változások: új reptér új szabályokkal
Palóc André szerint az új logisztikai reptér építésére nemcsak a személyforgalom, hanem a jelentősen megnövekedett áruforgalom miatt van szükség. A jelenlegi ferihegyi reptéren a lakóövezetek közelsége miatt nem lehetséges a 24 órás kargóüzemeltetés, így egy új helyszín kijelölése vált szükségessé. Az új reptér koncepciója már az intermodális közlekedési csomópont elveire épül: cél, hogy a légi úton érkezett áru közvetlenül átterelhető legyen vasúti vagy közúti szállításra.
Közvetlen vasút a reptérre – régóta várt ígéret
A szóvivő megerősítette, hogy valóban új lendületet kapott a belvárosból induló gyorsvasút terve, amely lehetővé tenné, hogy utasok akár két megállóval, légkondicionált szerelvényen, zökkenőmentesen jussanak ki a reptérre. Ez nem csupán budapesti ügy: a reptér regionális szerepe miatt olyan vidéki városok, mint Debrecen vagy Pécs lakóinak is kulcsfontosságú. Mint fogalmazott: „emberek laknak a fővároson kívül is”, a fejlesztés tehát országos jelentőségű.
Állami pénz és/vagy magántőke?
A beruházások költségvonzata természetesen jelentős, és nem fedezhető egyetlen költségvetési évből. Palóc szerint az is elképzelhető, hogy a projekt egyes részeit magántőkéből finanszírozzák, üzleti alapú működtetéssel. Világszerte bevett gyakorlat, hogy egy-egy reptér üzemeltetése magáncégek feladata – a szóvivő szerint „az állam nyitott minden lehetőségre, ami nemzeti érdekeket nem sért”.
Infláció és ársapkák: van, ami működik
A műsorvezető rákérdezett az árszabályozás sikerére is, és arra, hogy egyes sajtóorgánumok szerint az árstopok nem hoztak valódi eredményt. Palóc ezzel szemben azt állította: a bolti élelmiszerek ára valóban nem emelkedett, és „nincs kereszttárazás”, vagyis nem történik meg, hogy egy másik termék árát emelik meg kompenzációként. A szóvivő szerint az inflációs célokat sikerült tartani az érintett termékek körében.
A leves ára: luxus vagy hétköznapi szükséglet?
A műsor legélénkebb részét a házhoz szállított ételek 27%-os áfájának témája szolgáltatta. Breuer Péter – saját tapasztalataira alapozva – keményen kritizálta a házhoz rendelt étel extra terheit, beleértve a csomagolás árát is. A szóvivő elismerte: valóban változott a fogyasztási szokás, a járvány után megnőtt az igény a házhoz szállításra, és ez új adópolitikai szempontokat is hozott. Ugyanakkor figyelmeztetett: amikor korábban csökkentették az áfát, „a szolgáltatók lenyelték az árkülönbözetet”, így nem lett olcsóbb az étel. Ezért egyelőre nem terveznek újabb csökkentést – bár hosszú távon nem zárják ki.
A minisztérium mint „tervgyár”
Palóc zárásként hangsúlyozta: a minisztériumban nemcsak tervek születnek, hanem ezek végrehajtása is zajlik. A vasúti és reptéri fejlesztések nem egyetlen év projektjei, hanem évtizedes távlatokban is meghatározzák majd az ország logisztikai lehetőségeit. A cél, hogy mind a turisták, mind az áruszállítás számára egyaránt hatékony, gyors és fenntartható rendszer épüljön ki – a nemzetgazdaság egészének hasznára.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
