„Nem vagyunk mi rambók” – Szlávik János szerint egyetlen hajó is elég, hogy megmutassa, mennyire védtelen a világ
A Pirkadat május 7-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Szlávik János infektológus volt, akivel ezúttal nem a hazai kórházi folyosókról, hanem a tengerekről indult a beszélgetés. A téma egy vesztegzár alatt tartott hajó és egy rendkívül veszélyes vírus volt, de szó esett arról is, mit tanult a világ a covidból, miért különösen kockázatosak a zárt utasterek, és hogyan kellene felkészülniük azoknak, akik egzotikus országokba utaznak.
Egy hajó, amelyet senki sem akar kikötni engedni
Szlávik János a beszélgetés elején világossá tette, miért ennyire súlyos a helyzet egy fertőzött hajó esetében. Ahogy fogalmazott: „úszó víruslaborok”, vagyis olyan zárt terek, ahol sok ember van összezsúfolva, és ahol a fertőző betegségek gyorsan tudnak terjedni. Korábban az ilyen hajókon inkább hányásos-hasmenéses járványok fordultak elő, most azonban egy sokkal súlyosabb kórokozóról van szó.
A doktor szerint a mostani vírus különösen veszélyes, mert „légúton terjedhet”, a halálozása pedig „elérheti a 40%-ot”. Ezért nem engedik a hajót kikötni, és ezért vált nemzetközi üggyé az eset.
Nyolc hét bizonytalanság
A szakember három fő problémát emelt ki. Az első, hogy nem tudni, honnan indult a fertőzés. A második, hogy a lappangási idő rendkívül hosszú: „Nyolc hét.” Ez önmagában is rémisztő, mert ennyi idő alatt a fertőzött személy tünetmentesen is veszélyt jelenthet másokra.
A harmadik és talán legfontosabb kérdés az, hogy pontosan milyen vírusváltozatról van szó. Szlávik hangsúlyozta, hogy az úgynevezett andoki vírus ismert, de egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy az eredeti formájáról vagy egy módosult változatáról beszélünk-e.
Patkány, por, légkondi
A fertőzés terjedésének módja miatt a hajó különösen veszélyes közeg. A vírust rágcsálók terjesztik, vagyis patkányok, egerek, pockok, és a fertőzés a vizeletükkel, székletükkel, nyálukkal vagy az általuk felvert porral is összefügghet. Szlávik azt is megemlítette, hogy felmerült: „esetleg a légkondicionáló berendezésbe jutott ez a dolog”.
Ez azért különösen ijesztő, mert a hajózás és a légi közlekedés éppen a zárt rendszerek miatt tud járványügyi rémálommá válni. A doktor szerint egyelőre nem lehet pontosan tudni, mi történt, de a bizonytalanság önmagában is indokolja a szigorú intézkedéseket.
Magyarországon is van rokonvírus
Szlávik arra is emlékeztetett, hogy a hantavírusok Európában sem ismeretlenek. Magyarországon a „Pumalának” nevezett változat fordul elő, ez azonban jóval enyhébb, mint a dél-amerikai típus. Míg az andoki változat súlyos tüdőérintettséget, vérzéses tüneteket és akár 40 százalékos halálozást is okozhat, az európai forma legfeljebb „10-15” százalékos halálozással jár.
A különbség tehát nemcsak földrajzi, hanem élet-halál kérdése is.
„Nem vagyunk mi rambók”
A beszélgetés végén a doktor a nyári utazásokra is kitért. Azt tanácsolta, hogy aki egzotikus országba készül, ne induljon el felkészületlenül. El kell menni oltási tanácsadásra, szükség esetén be kell adatni a megfelelő vakcinákat, fel kell készülni malária elleni gyógyszerekkel és alapvető fertőtlenítőkkel, hasmenés elleni szerekkel is.
A legfontosabb mondata talán ez volt: „nem vagyunk mi rambók”. Vagyis aki dzsungelbe, trópusi térségbe vagy járványügyileg kockázatos országba utazik, nem viselkedhet úgy, mintha minden veszély csak másokkal történhetne meg.
Régi járványok, új figyelmeztetések
Szóba került az is, hogy a háborúk és a társadalmi összeomlások milyen gyorsan hozzák vissza a már-már elfeledett fertőzéseket. Szlávik példaként említette a hepatitis A-t, a szalmonellózist, a tetvességet, sőt még a pestist is. A tanulság egyszerű, mégis nyugtalanító: a modern világ technológiája nem teszi feleslegessé a higiéniát.
A beszélgetés végére Breuer Péter úgy foglalta össze a hallottakat, hogy a kulcsszó a „higiénia, higiénia, higiénia”. Szlávik János ehhez még annyit tett hozzá: „És vigyázni a hajóval.” Ez a mondat túlmutat a tengereken. Arról szól, hogy a fertőzések korában a világ továbbra is sérülékeny – és az embernek ma is tanulnia kell a láthatatlan veszélyekből.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
