„A betonzsungel nem a jövő” – Csárdi Antal Budapestért, unokáink földjéért és az eperért
A PIRKADAT június 12-i adásának vendége Csárdi Antal független országgyűlési képviselő volt, akivel Breuer Péter beszélgetett a parlamenti függetlenség gyakorlati következményeiről, a zöldterületek fontosságáról, a gazdaságpolitika torzulásairól, az élelmiszerárakról, sőt, az eper drágulásáról is. Az interjú során egy olyan politikus képe rajzolódott ki, aki szerint a képviselő egyetlen dolga: az emberek életminőségén javítani.
Függetlenség: kevesebb hang, több szabadság
Csárdi Antal szerint a frakciónélküli státusza korlátozza a parlamenti felszólalások számát, de hatalmas szabadságot ad a tartalom tekintetében. Nem kell igazodni pártfegyelemhez, nem kell alkalmazkodni mások politikai érdekeihez. Szerinte ez lehetőséget teremt arra, hogy valóban az emberek ügyeivel foglalkozzon – még akkor is, ha ezek nem hoznak látványos szavazatszámot. Mint mondta: „az unokáinknak építjük ezt az országot, és kéne, hogy megóvjuk ezt a földet”.
„Ne betonzsungelt építsünk, hanem parkokat”
Kritikusan szólt a belvárosi szállodaépítésekről, amiket korábbi hotelvezetők gyakran gazdasági oldalról néznek, szemben a helyiek érdekeivel. Csárdi szerint az ötödik és kilencedik kerületek már alkalmazzák a korszerű Stockholm-faültetési technológiát, amely lehetővé teszi a fák hosszú távú túlélését a belvárosban is – szerinte ez a helyes irány. „Ez a város akkor lesz élhető, ha a zöld területek mennyiségét markánsan megnöveljük.”
A fenntarthatóság ma hiányzik a gazdaságpolitikából
A képviselő szerint a jelenlegi kormányzat által követett iparosítási stratégia – különösen az akkumulátor- és autóipar erőltetése – fenntarthatatlan, és figyelmen kívül hagyja Magyarország valódi adottságait. Úgy véli, az agrárium, különösen a feldolgozóiparral kiegészült mezőgazdaság sokkal természetesebb irány lenne. Az egyoldalúság máris megbosszulta magát: „az autóipar fejlődési üteme megtört, és annak most mi isszuk meg a levét”.
Méltányosabb áfát a gyümölcsre!
Az élelmiszerek áfájáról szóló részek különösen élesen világítottak rá a magyar adórendszer aránytalanságaira. Csárdi elmondta, hogy miközben egy luxusétterem 5%-os áfával dolgozik, a kiszállított ételre 27% rakódik. Ugyanez igaz a zöldség-gyümölcs vásárlásra is, amit szerinte radikálisan csökkenteni kellene. Az interjúban külön kiemelte a hazai eper árának példáját is: „itthon 3000–4000 forint kilója, míg Lengyelországban 1000 forint alatt van” – ez pedig a fejletlen hazai termesztési technológia és az alulfinanszírozottság következménye.
A bioföldeket az ipari környezet pusztítja
Zárásként Csárdi egy megrázó példát hozott: a gárdonyi olajszennyezés következtében egy működő biogazdaság esett áldozatul. A képviselő szerint épp az a fajta ipari környezetfejlesztés pusztítja el a bioélelmiszer-termelést, amelyet a kormány erőltet. Ugyanakkor rámutatott: a belvárosban élőknek is szükségük van jó minőségű, hazai terményre – az áfacsökkentés mellett ez a szemléletváltás lenne a kulcs a fenntartható jövőhöz.
Mi következik 2026-ban?
A 2026-os újraválasztásról Csárdi tömören és egyértelműen nyilatkozott: „Dolgozom, mert azt gondolom, hogy joggal várja el a választópolgár, hogy az általa megválasztott képviselő dolgozzon.” Ennél azonban többről van szó: egy társadalmi-gazdasági szemléletváltást sürget, ahol az adórendszer, a környezetpolitika és az élelmiszertermelés is az emberek hosszú távú érdekeit szolgálja. A következő választáson függetlenként indul a főváros belső kerületeiben – mert szerinte ott is igény van valódi képviseletre.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
