„Egy idő után a többi tragédia mellé kerül” – Kardos Péter a túlélők emlékezetéről és a Nászó heti szakaszról
Holokauszt-túlélők nyaraltatása, zsidó identitás a Balatonon, a kohénok áldása és a micvaszerű cselekedetek dilemmája – ezekről is szó esett a Pilpul 403. adásában, ahol M. Kende Péter és Kardos Péter főrabbi beszélgettek a világ dolgairól és a Nászó heti szakaszról.
Egy pozitív élmény: túlélők a szarvasi táborban
„Akik ismernek, csalódni fognak, mert most pozitív dolog foglalkoztatott” – kezdte Kardos Péter. A Mazs Alapítvány felkérésére idén is ellátogatott a szarvasi táborba, ahol holokauszt-túlélőket nyaraltatnak szezon előtt. Mint elmondta, „nagyon pozitív az egésznek a légköre”, és olyan gondoskodás veszi körül a résztvevőket, amely valóban ünneppé teszi számukra ezeket a napokat.
A táborban Verő Tamás főrabbival együtt tartottak beszélgetést: „válaszolunk kérdésekre, rögtönzünk, és végül Isten áldását kérjük rájuk.” A programban Nógrádi Gergely főkántor előadása is szerepelt, „Seress Rezső-műsorral és élő zenével”.
A résztvevők zömében nők voltak – ahogy a főrabbi megjegyezte: „ha mondjuk voltak 60-an, a 60-ból körülbelül 50 nő és 10 férfi”. És bár nem kollektíven a 80 évvel ezelőtti eseményekről beszélgettek, egyéni beszélgetésekben „elmesélték a 80 évvel ezelőtti eseményeiket” is.
„Egy idő után odamegy a többi tragédia mellé”
Arra a kérdésre, hogy helyes-e a hozzáállás, amely szerint „ez már múlt, legyünk túl rajta”, Kardos Péter így válaszolt:
„Én meg vagyok győződve arról, hogy egy idő után odamegy a többi tragédia mellé.”
Szerinte a régi érv, miszerint „azért kell erről beszélni, hogy ne ismétlődhessen meg”, ma már nem időszerű:
„A világban annyi minden, a ‘soha többé’ annyiszor jön el mostanában… Ez nem a kulcsa annak, hogy megismétlődik-e vagy sem.”
Magyarországon jól kezelik a túlélők ügyét
A főrabbi szerint Magyarországon „jól kezelik a túlélők ügyét”: a kormány, a Mazsök, a Joint és más szervezetek gondoskodnak az egészségükről, gyógyszereikről, ellátásukról.
A beszélgetésben szó esett arról is, hogy a szarvasi tábor elődje épp Balatonfüreden volt – itt kezdődött a gyermektáboroztatás is. Kende Péter említette, hogy egykor a Balaton körül nyáron kóser éttermek is működtek, amire Kardos Péter így reagált:
„Kóser éttermekről nem is hallottam Balaton körül, hanem ahol voltak zsidó üdülők, ott volt kóser ellátás.”
Ma Siófokon Winkler Miksa tart fenn zsinagógai életet.
A Nászó heti szakasz: a kohénok áldása
A heti szakaszról szólva Kardos Péter kiemelte a kohénok áldását:
„A kohanitáknak van joguk megáldani a népet.”
Beszélt arról a régi hagyományról is, hogy a kohaniták áldásakor „nem szabad odanézni, mert ha odanézel, megvakulsz”, mivel „az isteni dicsfény veszi őket körül”.
A beszélgetés érdekessége volt, hogy Kardos Péter felvetette: ma már a rabbinikus magyarázatok szerint „bárki megáldhat bárkit”, egy feltétellel:
„Nem szabad arra gondolnia, hogy micvát végez.”
Erre mondta Kende Péter frappánsan:
„Micvaszerű cselekedetekkel vagy micvapótló cselekedetekkel.”
A főrabbi megerősítette:
„Ha nem gondol arra, hogy micvát végez, az apa is megáldhatja a gyerekét péntek este.”
Pénteki prédikáció: „Teljesen mindegy, miről beszélek”
Arra a kérdésre, hogy miről fog beszélni pénteken, Kardos Péter így válaszolt derűsen:
„Az előzőek értelmében teljesen mindegy, hogy miről fogok beszélni. Csak nem szabad drósénak nevezni, hanem prédikációnak.”
Zárásként Kende Péter szokás szerint arra biztatta a nézőket:
„Péntek este, szombat reggel délelőtt tessék elmenni valamelyik zsinagógába. Tessék elolvasni, meghallgatni a Nászó heti szakaszt.”
Kardos Péter pedig hozzátette:
„De nem egyedül, hanem kavánával.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
