„Ez nem Netanjahu agyával dől el” – Kis-Benedek József: Amerika, Izrael és a háború árnyékában
A Heti TV május 20-i PIRKADAT című műsorában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József volt, biztonságpolitikai szakértő, aki kendőzetlenül értelmezte az amerikai–izraeli viszony legújabb feszültségeit, az arab világ stratégiai mozgásait és Trump újraválasztási terveinek diplomáciai hátterét. A beszélgetés végére az európai hadsereg gondolata is előkerült – a szakértő szerint meglehetősen illuzórikus formában.
„Az Ábrahám-megállapodás fontosabb Trumpnak, mint Izrael?”
Kis-Benedek szerint az Egyesült Államok aktuális hangvétele – amelyben állítólag barátságvesztést is belengetnek Izrael felé – nem tekinthető példátlannak a két ország történetében. Hangsúlyozta: az ilyen üzenetek nem Izraelnek, hanem „az arab világnak szólnak”, különös tekintettel Trump újraválasztási ambícióira. A cél egyértelmű: „sikeresen tető alá hozni az Ábrahám-megállapodások bővítését.”
Miközben a túszokról folynak a tárgyalások, és Katar közvetítőként próbál aktív maradni, Izrael folytatja a Gázai övezeti hadműveleteket. „A Hamasz nincs olyan helyzetben, hogy diktálhatna”, de az amerikaiak nem nézik jó szemmel a végtelenített izraeli stratégiát, különösen, ha az destabilizálja a térség többi szövetségesét is.
„Nem Netanjahu agyával kell gondolkodni”
A szakértő nem rejtette véka alá: Izrael jelenlegi vezetése – különösen Benjamin Netanjahu – saját politikai túlélése érdekében tartja fenn a háborús állapotot. Kis-Benedek szerint az amerikai diplomácia és a nemzetközi közvélemény is „belefáradt” a konfliktusba, ahogy sok izraeli katona is: „ezek az emberek szolgáltak, elfáradtak, nemcsak testileg, hanem lelkileg is.”
A „Gideon szekerei” hadművelet további eszkalációt jelent, miközben Gázát már „teljes mértékben lepusztították.” Kis-Benedek figyelmeztetett: „valamilyen megállapodásnak kell születnie, mert ennek így nincs értelme.” Különösen problémásnak tartja, hogy „a lakosságot még kisebb területre akarják leszorítani”, amivel hosszú távon csak radikalizálódást lehet elérni.
Eurovízió, politika és antiszemitizmus
Az elemző nem hagyta szó nélkül az Európai Unió és egyes nyugat-európai országok – főként Spanyolország, Írország, Franciaország és Nagy-Britannia – hozzáállását Izraelhez. A spanyol miniszterelnök például azt követelte, hogy Izraelt zárják ki az Eurovíziós Dalfesztiválról, ahol az izraeli induló egyébként második helyezést ért el. „Összekapcsolják a kultúrát és a politikát, amit nem kellene” – mondta Kis-Benedek, hozzátéve: ez a hozzáállás a kortárs anticionizmus és antiszemitizmus új arcát mutatja.
„A szíriai terrorturizmus és az új béketeremtők”
Szóba került a híres izraeli kém, Éli Kohén hagyatéka, amely most került vissza Izraelbe, valamint az a szír politikai elit, amely – Kis-Benedek szavaival – „öltönyös szakállas úriemberekből” áll, és ma már béketeremtőként tetszeleg. „A politika változik, meg az emberek is változnak” – tette hozzá. Szerinte Trump döntése, hogy Szíriával is próbál megegyezésre jutni, egyértelműen a „béketeremtő örökségének” része, amelynek végső célja egy Nobel-békedíj lehet.
A vallási aspektusról is beszélt: a muzulmán taktikában gyakori a „taktikai engedmény hosszú távú cél érdekében”, így az időleges megegyezés nem jelent garanciát. Damaszkusz újjáépítése, a szíriai rendezés, az amerikai pénzek beáramlása szerinte „nyitott kérdés, de nem kizárt.”
Európai hadsereg? – „Nem lesz Brüsszelben 50 ezer katona”
A beszélgetés végén Breuer Péter felvetette az európai hadsereg kérdését. Kis-Benedek világosan fogalmazott: „európai hadsereg nincs, nem is lesz.” Szerinte nemzeti erőkből álló kontingensek állnak készenlétben az EU és a NATO keretében, de közös, állandó európai hadsereg „nem reális cél.” A katonák országaikban maradnak, és „ha szükség van rájuk, akkor bevetik őket.”
A végső szó: Trump, Netanjahu és a történelem
Dr. Kis-Benedek József szerint sem az amerikai, sem az izraeli politika nem független a belső hatalmi játszmáktól. Trump béketeremtőként szeretne emlékezetessé válni, Netanjahu pedig túlélőként akar a hatalomban maradni. „Nem feltétlenül Netanjahu agyával kell gondolkodni” – hangsúlyozta a szakértő.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
