„Az első emberpártól az izraeli belpolitikáig ugyanaz a kérdés: mit kezdünk a vággyal?”
A PILPUL 556. részében M. Kende Péter és Fináli Gábor, a Hunyadi téri zsinagóga rabbija a váci zsidó közösség újraindításától és egy tóratekercs adományozásától jutott el a Noé heti szakaszhoz. Szó esett Ben-Gurion örökségéről, az özönvíz hagyományos és kabbalisztikus értelmezéseiről, a szexualitás köré épült vallási félelmekről, valamint arról is, hogyan kapcsolódhat mindez a mai izraeli társadalmi és politikai vitákhoz. Beillesztett szöveg
Egy Tóra Vácon, egy új közösség reményében
A Hunyadi téri zsinagóga tóratekercset ajándékozott a váci közösségnek. Fináli Gábor szerint sok zsinagógában több tekercs is van, amelyek közül egyeseket alig használnak, miközben újrainduló vidéki közösségeknek komoly segítséget jelentene akár egyetlen működőképes példány is.
Vác mellett személyes és közösségi érvek is szóltak. Több Hunyadi téri tag kötődik a Dunakanyarhoz, és a korábban megszűnt hitközség újraszervezése már elindult. Fináli olyan központot képzel el, amely a váci közösségi élet mellett a Dunakanyar egészére nyitna, kulturális, vallási és akár rekreációs programokkal.
Ben-Gurion: siker és örökség
M. Kende Péter Ben-Gurion születésnapja kapcsán kérdezte a rabbit Izrael első miniszterelnökéről. Fináli összetett figurának nevezte: erős politikusnak, aki sokat olvasta a Bibliát, képes volt bibliai alakokhoz és képekhez kapcsolni saját politikai vízióját, és a Negev fejlesztését is stratégiai ügynek tekintette.
Ugyanakkor úgy fogalmazott, Ben-Gurion döntéseinek következményeit ma is viseli Izrael, különösen a helyi arab lakossághoz és a tágabb közel-keleti környezethez fűződő viszonyban. Hogy történelmi mérlegen pozitív vagy negatív lesz-e a szerepe, azt Fináli szerint majd jóval később lehet igazán megítélni.
Noé és az emberiség újabb bukása
A Noé heti szakaszban az emberiség ismét elbukik. Fináli az előző heti Berésit beszélgetéshez kapcsolva azt mondta: a hagyomány három alapvető bűnt kapcsol az első emberpár történetéhez, majd ezek újra megjelennek Káin és Ábel, az özönvíz és Bábel tornyának történetében.
A gyilkosság Káin és Ábelnél, az Istennel való rivalizálás Bábelnél, a vágy és a szexualitás elszabadulása pedig az özönvíz történetében jelenik meg. A víz itt különösen fontos szimbólum: életet, termékenységet és szaporodást jelent, de egyben a határok feloldódását is.
Amikor minden összefolyik
Fináli szerint a bibliai történet egyik olvasata arról szól, hogy megszűnnek a határok az emberek, angyalok és más lények világa között. A rend felbomlik, minden összekeveredik, és erre a „mérték a mértékkel” logikája szerint válaszol az özönvíz: a felső és alsó vizek határai is megnyílnak.
A későbbi kabbalisztikus hagyomány ezt tovább építi. A Zohár és a luriánus kabbala már a „kiontott maghoz”, a nem megfelelő helyre irányuló szexualitáshoz kapcsol démoni erőket, és ebből magyarázza a világ romlottságának egy részét.
A test kontrollja mint vallási válasz
Fináli Gábor szerint ez a gondolkodás idővel rendkívül erős lett. A szexualitás kontrollja összekapcsolódott a korai házassággal, az öltözködési szabályokkal, a nemek elkülönítésével és sok más vallási gyakorlattal.
A rabbi ennek pszichológiai magyarázatát is felvetette: egy diaszpórában élő, kiszolgáltatott közösség kevés dolgot tudott kontrollálni, saját testét viszont igen. Így a szexualitás szabályozása egyszerre vált teológiai és lelki menekülési útvonallá.
Az özönvíztől a katonai szolgálatig
A beszélgetés egyik legmerészebb gondolati íve az volt, amikor Fináli ezt a hagyományt a mai izraeli politikai vitákhoz kötötte. Szerinte az ultraortodox katonai szolgálat kérdésében nemcsak politikai és biztonsági szempontok jelennek meg, hanem mély vallási félelmek is.
A vegyes katonai környezet, a nőkkel való találkozás és a szexualitás veszélyének érzete olyan hagyományos gondolkodásból is táplálkozik, amely évszázadokon át a testi ösztönök kontrollját központi kérdéssé tette. Így egy mai koalíciós válság mögött nagyon régi vallási képzetek is működhetnek.
Noé, az igaz ember és a trauma
Az adás végén Fináli előrevetítette, hogy péntek esti beszédében Noé alakját is más szögből vizsgálná. Noé „igaz ember”, mégis az özönvíz után alkohollal próbál megbirkózni a történtekkel.
A rabbi szerint érdekes kérdés, milyen értelemben igaz Noé, és hogyan hasonlítható Ábrahámhoz. Ugyanígy fontos lehet összevetni a bibliai özönvíztörténetet a korábbi ókori párhuzamokkal is: a történet sok eleme ismerős lehet más hagyományokból, de a mondanivaló és a végső erkölcsi hangsúly mégis sajátos.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
