„Az 1% megmentette a 99%-ot” – Nagy István agrárminiszter a szarvasmarha-járványról, kártalanításról és exporthelyzetről
A Heti TV PIRKADAT című május 20-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Nagy István agrárminiszter volt, akivel a hazai állattenyésztést megrázó szarvasmarha-járvány következményeiről, a kormányzati intézkedésekről és az Európai Unióval való vitákról beszélgettek. A tárcavezető világossá tette: példás védekezés zajlott, és minden feltétel adott a gyors újrakezdéshez.
Egy megfékezett járvány és annak ára
A miniszter beszámolója szerint a járvány sikeres lokalizálása rendkívüli erőfeszítést igényelt: öt telepen mintegy tízezer szarvasmarhát kellett kiirtani. Az állatok elpusztítását teljes körű állami kártalanítás kísérte, amely – mint hangsúlyozta – „nem lehetőség, hanem törvényben előírt kötelesség”. Az újrakezdést a magyar költségvetésből több tízmilliárd forinttal segítik, hiszen „az Európai Unió kasszájából legfeljebb egy-két év múlva érkezhetne bármilyen forrás”.
A helyszíneken gyors ütemben zajlik a fertőtlenítés, takarmánymegsemmisítés és komposztálás. A szalma- és szilázskészletek kezelésére is külön szakértői protokoll készült: a „komposztálási folyamat hője pusztítja el a vírust”.
Friss tej a jövő év első negyedévében
Bár a járvány komoly károkat okozott, a tárcavezető bizakodó: az őszi időszakban már megindulhatnak az új állományok betelepítései, így 2026 első hónapjaiban az első új tejelés is elindulhat. A kormány mindent megtett a gazdák mellett: „átvállaltuk a munkabérek kifizetését, hitelmoratóriumot vezettünk be, hogy senkinek ne kelljen csődöt jelenteni.”
A cél világos: fenntartani Magyarország mentességi státuszát. Ennek záloga, hogy nem alkalmaztak vakcinázást, amely – bár elvileg megoldható lenne – kizárná az országot az élőállat és élelmiszer-kereskedelemből. „Ha vakcinázunk, akkor senki nem vesz tőlünk egy gramm húst sem” – szögezte le a miniszter.
Az Európai Unió: partner vagy akadály?
A beszélgetés egyik legélesebb része az EU-hoz való viszonyt érintette. Nagy István elmondta, hogy bár Brüsszelben létezik egyértelmű protokoll, egyes tagállamok – például Lengyelország – azt nem mindig tartják be. „Rákényszerítettük őket, hogy szabályosan tartsák” – jegyezte meg. A viszony ugyanakkor normalizálódott: „most egálban vagyunk.”
A miniszter nem rejtette véka alá csalódottságát a hazai politikai közeg egyes tagjainak viselkedésével kapcsolatban. Mint fogalmazott: „nem az űrrepüléshez kell érteni, hanem az állattenyésztéshez, ha már kritizálunk.” A sajtón keresztüli tájékoztatást is megemlítette: „naponta többször álltam a sajtó rendelkezésére, de volt, akinek az volt az érdeke, hogy ne hallja meg.”
Példaértékű védekezés, újrainduló export
A kormányzati cél egyértelmű: május 30-án Magyarország mentességet hirdet, amit az Európai Unió június 30-án követ – így az összes uniós korlátozás megszűnik. A harmadik országok – mint Szerbia, Albánia, Bosznia-Hercegovina vagy az ázsiai piacok – viszont újraakkreditálják a magyar állományt, így itt hosszabb lesz az út visszanyerni a bizalmat.
Ugyanakkor a járvány a teljes hazai szarvasmarhaállomány csupán 1%-át érintette. „Az az 1% megmentette a 99%-ot” – mondta Nagy István, hozzátéve, hogy a magyar teljesítések eddig sem kerültek veszélybe, és a gyors intézkedések miatt a versenyképesség is fenntartható marad.
„Oldjuk meg a problémát, és utána rendezzük el a számlát”
Nagy István miniszterként, de talán leginkább gyakorló gazdaként és válságmenedzserként szólt a nézőkhöz: „amikor probléma van, fogjuk össze, oldjuk meg, aztán majd rendezzük el a számlát.” Ez a szemlélet vezette a magyar védekezést, és ez lehet a záloga annak, hogy a magyar mezőgazdaság újra felálljon – erősebben, mint korábban.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
