Hidvéghi Balázs: „A nemzeti érdek nem sértés, hanem önvédelem” – Háborúról, devizahitelekről és Brüsszellel vívott csatákról a PIRKADAT-ban
A Heti TV május 14-i PIRKADAT című műsorának vendége Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára volt, aki Breuer Péter kérdéseire válaszolva átfogó képet adott a kormány kül- és belpolitikai álláspontjáról – a törökországi béketárgyalásoktól a devizahitelesek helyzetén át egészen az uniós alapszerződések szelektív betartásáig.
Béke vagy háború? – Magyarország nem fegyverrel, hanem diplomáciával lép fel
A beszélgetés első részében az ukrajnai háború került fókuszba. Hidvéghi hangsúlyozta: „Európa ma vesztő félként jelenik meg ebben a konfliktusban”, és ahelyett, hogy gazdasági stabilitásra és a polgárok jólétére fókuszálna, „a nyugat-európai vezetők háborús hangulatú politikát folytatnak”. A magyar álláspont szerint a konfliktust nem katonai, hanem diplomáciai úton kell megállítani. „Ha békét akarsz, készülj a háborúra – mondták a rómaiak is” – tette hozzá, utalva a honvédelmi fejlesztésekre, amelyek elengedhetetlenek a jövő biztonságához.
Devizahitelek: most az állam vagy a bankok fizetnek?
Breuer felvetette a friss európai bírósági ítéletet, amely szerint a devizaalapú hitelek jogsértőek lehetnek. Hidvéghi válasza szerint „a felelősség megoszlik, de ha a bankok nem megfelelően tájékoztatták az ügyfeleket, akkor annak következménye kell hogy legyen”. Hozzátette: „Ha nem a bankok viselik a terheket, akkor Magyarországot terhelhetik szankciókkal – és ezzel végső soron megint a magyar adófizető fizet.” A kormány álláspontja: a bankoknak is viselniük kell a felelősséget, ha hibáztak.
Trump, Izrael és Magyarország: egy nyelvet beszélünk?
A volt EP-képviselő értékelte az új amerikai adminisztrációval való kapcsolatot is. „Trump politikája nemzeti alapon áll, elkerüli a politikai korrektséget, és nyíltan beszél – ez nekünk kedvez”. Bár elismerte, hogy Trump gyakran „sajátságosan kezeli az ügyeket”, mégis úgy látja, hogy „ez egy értelmezhető, kiszámíthatóbb logika, mint a korábbi adminisztrációké”. Kiemelte: „A közös cél a gazdasági stabilitás, nem pedig a háború és a bizonytalanság.”
Az EU központosítana – Magyarország viszont ragaszkodik a hagyományaihoz
Szóba kerültek az uniós belső viták is. Hidvéghi szerint a magyar kormány „nyíltsisakos politikát folytat”, ami gyakran konfliktusokat szül Brüsszellel. „Nem zavar, ha kritikát kapunk. Inkább legyen világos, mit akarunk, mint hogy a háttérben sumákoljunk.” A magyar politikai attitűd szerinte „tiszteletet vívott ki Európán belül és kívül is”.
A templomfelújításokra és nemzeti emlékeink megőrzésére irányuló politikát Brüsszel kritikusan szemléli, mondta Hidvéghi. „Ők lebontják a templomokat, mi meg újjáépítjük őket” – fogalmazott. Hozzátette: „Ez a különbség: mi a zsidó-keresztény hagyományt megőrizzük és erőforrásként kezeljük.”
Migráció: nem engednek az elvekből – akkor sem, ha bírság jár érte
A beszélgetés végén az illegális migráció is terítékre került. Hidvéghi megerősítette: „A magyar álláspont változatlan: aki embercsempész közreműködésével érkezik, és nem jogosult menekültstátuszra, annak nincs helye Magyarországon.” Mint mondta, a jelenleg is zajló kötelezettségszegési eljárás és a napi 1 millió eurós uniós bírság „az elveinkbe ütközik, de nem fogjuk feladni az ország szuverenitását.”
Az EU saját szabályait sem tartja be?
Hidvéghi kritikusan szólt arról is, hogy az unió belső működése gyakran képmutató. „Sokszor éppen azok nem tartják be az alapszerződéseket, akik számon kérik rajtunk.” Példaként említette a határellenőrzések visszaállítását: „Ha a külső határok nem biztonságosak, az belső korlátozásokhoz vezet. Így vész el a schengeni vívmány.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
