„A kormány nem tesz semmit, de válaszolni azért válaszol” – szakszervezeti majális és oktatáspolitikai kritikák Totyik Tamással
Április 30-án Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke volt M. Kende Péter vendége a Heti TV PIRKADAT című műsorában. A beszélgetés apropóját a május 1-jei szakszervezeti majális adta, de a fókusz hamar átterelődött a szakszervezeti mozgalmak jövőjére és a magyar oktatás súlyos problémáira.
Szakszervezeti majális: tiltakozás és közösségépítés egyben
Totyik elmondta, hogy május 1-jén a Városligetben, a MASZSZ és a SZEF szervezésében tartják a hagyományos majálist. A szakszervezeti sátorban „kocsmakvíz”, szakmapolitikai viták és a mozgalom jövőjét érintő beszélgetések várják az érdeklődőket. Hangsúlyozta: „a szakszervezeti mozgalmaknak […] nincs igazi válasza” a világrend átrendeződésére és a gazdaság szélére sodródására. A pedagógusok érdekvédelmének markánsabb képviseletére van szükség – mind hazai, mind globális szinten.
Oktatási válság: több tanulási zavar, kevesebb pedagógus
A pedagógushiányról szólva Totyik elmondta: a jelenség nem új, de ma már más léptékű a probléma. „A rendszerváltás előtti időszakban ez 3-4% körül mozgott, most pedig 8% feletti.” Ráadásul a tanulók körében is nő a tanulási és magatartási zavarok aránya, ami egyéni foglalkozásokat és több pedagógust igényelne.
Az oktatási intézményekre áthárított nevelési szerep is komoly terhet ró az iskolákra. Mint fogalmazott: „a családok elvesztették azt a szerepüket, ami a gyermeknevelésben egy meghatározó elem volt, és ezeket az oktatási intézményekre próbálják áttolni.”
A mesterséges intelligencia és az internet kihívása
A digitális világ térhódításával az oktatás elvesztette egyeduralmát. A tanulás új forrásai jelentek meg, ám ezekkel a rendszerekkel a magyar oktatáspolitika még nem tudott mit kezdeni. „Ez még nem sikerült sem Európában, sem Magyarországon. Talán az észtek, lengyelek, a finnek azok, akik ezekre próbáltak választ adni.”
Kormányzati tárgyalások: válasz van, egyeztetés nincs
A szakszervezeti egyeztetések jelenleg megrekedtek. Totyik beszámolt róla, hogy a kormányzat ugyan válaszolt a leveleikre, de érdemi párbeszédre nem került sor: „Tegnap kaptunk egy nagyon szép levelet államtitkár úrtól, amiben közölte, hogy nincs semmi probléma.” Mint hozzátette, az államtitkári válasz azt is tartalmazta, hogy a pedagógusok jubileumi jutalmazásáról nem érkezett „elfogadható javaslat” – miközben szerinte „a kormánynak kellene jogalkotói tevékenységet folytatni, és nem a szakszervezeteknek”.
Tankönyvtilalom és NAT: visszalépés a választás szabadságában
A tanév vége felé a pedagógusok szembesültek azzal, hogy több tankönyv, amely korábban elérhető volt, most már nem rendelhető. „Kémiából most már csak egy tankönyv választható”, ami Totyik szerint súlyos csapás a tehetséggondozásra. Ugyanakkor a kormány hallgat a Nemzeti alaptanterv (NAT) felülvizsgálatáról is. „Naiv én se vagyok – biztos vagyok benne, hogy a 2026-os választások előtt egy betűt nem fognak ebből nyilvánosságra hozni, mert ez politikai kockázattal jár.”
Szakképzés kontra gimnázium: politikai érdek vagy munkaerőpiac?
A kormány szakképzés irányába történő elmozdulását Totyik erősen bírálta. Szerinte ez nem a munkaerőpiaci igényekhez igazodik, hanem a politikai szavazóbázis kiépítését szolgálja. „Az ő szavazóbázisa az alacsonyabb képzettséggel rendelkező választópolgárok, és nem a diplomások adják a hátországot.”
Május 1.: erődemonstráció a szakszervezetek részéről
Végül a május 1-jei rendezvények szimbolikus erejéről is szó esett. Totyik úgy látja, a szakszervezetek közös fellépése fontos üzenet a kormány felé. „Minden kézzel-lábbal degradálni próbálja a szakszervezeteket […] A Tisza megjelenésével más a helyzet, de idáig a szakszervezetektől félt a kormány.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
