Árstopp, infláció, nyugdíjprémium – Lentner Csaba gazdasági helyzetértékelése a PIRKADAT műsorában
PIRKADAT M. Kende Péterrel – vendég: Lentner Csaba közgazdász professzor
A Heti TV április 30-i PIRKADAT című műsorában a gazdaság aktuális kérdéseit vette górcső alá M. Kende Péter vendége, Lentner Csaba professzor. A beszélgetés központjában az árstopok, az infláció, a nyugdíjemelés és a Magyar Nemzeti Bank szerepe állt.
Árstop: nem örökre, de hatékonyan
Lentner Csaba szerint Nagy Márton gazdasági miniszter „örökké tartó” árstopra tett utalása inkább retorikai túlzás. Az árstop ugyanis – jelenlegi formájában – beváltotta a hozzá fűzött reményeket. „Azon termékeknél, amelyek hatósági árstop alá kerültek, 18,8%-kal csökkentek az árak.” Példákat is hozott: a joghurt ára 28,5%-kal, a finomliszté 21,4%-kal, a sütőmargariné 30,2%-kal csökkent.
Hangsúlyozta: az intézkedések nem öncélúak, hanem „a vásárlók érdekében történnek”. A kormány a piaci egyensúly felborulása és az eladók monopolhelyzete miatt avatkozott be. A magyar piac szerinte még mindig „hektikus rángásokkal teli”, ezért szükség van a hatósági eszközökre.
„A kereskedők nem vághatják zsebre az állami támogatásokat”
Lentner felhívta a figyelmet arra is, hogy az állam jelentős összegeket juttatott a lakosságnak – például állampapírok kamatain keresztül –, és „az nem lehet, hogy a kereskedő a piac nevében végtelenségig emeli az árakat”. Szerinte az állam erkölcsi kötelessége beavatkozni, ha a piac nem működik megfelelően.
A szolgáltatások – például fodrászat, kozmetika – esetében egyelőre nem lát indokot a beavatkozásra, mivel ezek többnyire hazai kisvállalkozások által működtetett szektorok. Viszont az építőanyag-kereskedelem és az ingatlanpiac már más kategória: „az árak drasztikusan nőttek”, így a kormány várhatóan ezekre is fókuszál majd, főként az áprilisi-májusi inflációs adatok fényében.
Nyugdíjas infláció és várható kompenzációk
Kende Péter a nyugdíjasok helyzetéről is kérdezte a professzort. Lentner szerint az inflációs mutatók mögött „a nyugdíjas más inflációt érez”, mert az ő fogyasztói kosaruk más összetételű: „élelmiszerek, gyógyszerek, közszolgáltatások” dominálnak. A márciusi 4,7%-os inflációs adat ellenére úgy véli, a kormány nem engedte el a nyugdíjasok kezét. „Az emelt nyugdíjakat már ezen a héten megkapták, és a nyugdíjprémium lehetősége továbbra is fennáll.”
A novemberi kiegészítő emelés mellett újabb támogatások is kilátásban vannak: nyártól jön az áfa-visszatérítés, és elindult a „kádárkockák” felújítási programja is. Szerinte a kormány célja, hogy „a társadalom társadalmi csoportjait jobb helyzetbe helyezze”, még ha az infláció némileg „felzabálja” is a többletjövedelmeket.
Monetáris politika: a jegybank és a kormány egy irányba kell húzzon
A Magyar Nemzeti Bank szerepéről szólva Lentner kiemelte: „az infláció a közellenség, public enemy number one.” Úgy látja, a jegybank feladata most kizárólag az infláció letörésére kell hogy korlátozódjon – „nem kapacitálhatja magát másra”. A múlt évtizedhez képest most más időket élünk, és a jegybanknak ehhez kell igazítania működését.
A jegybank és a kormány közti viszonyra utalva elmondta: „jó esélyek vannak arra, hogy az együttműködés elmélyüljön”, annak ellenére, hogy a közelmúltban „nem úgy volt”. Az új monetáris vezetés alatt mindkét félnek egy irányba kell húznia, hogy a gazdaságpolitika és a monetáris politika összehangolt legyen.
Lentner Csaba összefoglalása szerint Magyarország jelenlegi gazdaságpolitikája alkalmazkodó, de célzott: ahol a piac nem működik, ott az állam beavatkozik. A kormány célja, hogy a társadalmi csoportokat – különösen a nyugdíjasokat – kompenzálja, és az inflációval szembeni harcban a Magyar Nemzeti Banknak szűken fókuszált, elszánt szerepet kell vállalnia.
A műsor zárásaként Kende Péter úgy fogalmazott: „Sem nemzeti banki elnök, sem nemzetgazdasági miniszter nem szeretnék lenni – nem is kaptam felkérést.” A beszélgetés tanulságos képet festett a kormányzati és monetáris eszközökkel vívott gazdasági küzdelem jelenlegi állásáról.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
