Jogállamiság, gyülekezési jog és kábítószertől a készpénzig – Dr. Magyar György markáns kritikája az alkotmánymódosításról
A PIRKADAT M. Kende Péterrel legutóbbi adásában Dr. Magyar György ügyvéd volt a vendég, aki személyesen látogatott el a stúdióba. Az aktualitás apropója a 15. alaptörvénymódosítás volt, amely – ahogy az ügyvéd fogalmazott – „nem alaptörvény, hanem alaptákolmány”.
„A jogot fejszével faragják”
Dr. Magyar szerint már az is abszurd, hogy ilyen gyakran nyúlnak hozzá az alaptörvényhez, de még aggasztóbb, hogy „csomagban módosítják”, ami szerinte megkérdőjelezi a jogalkotás komolyságát. Kiemelte: „egy hatalom szeretné megőrizni saját biztonságérzetét, ezért még nem kellene a jogot farigcsálni”.
A 15. módosítás egyik különösen furcsa pontja – és az ügyvéd szerint a leginkább „kiakasztó” – a kábítószerrel kapcsolatos rendelkezés beemelése az alaptörvénybe. Mint mondta: „egy fűves cigarettát sem szívtam el soha, de hogy ez alkotmányos szintre kerüljön, az teljesen felesleges. A Büntető Törvénykönyv már mindent szabályoz.”
Készpénz és a múlt romantikája
A beszélgetésben szó esett a készpénzhasználat alkotmányos védelméről is. M. Kende Péter, mint sokakhoz hasonlóan, ragaszkodik ahhoz, hogy legyen némi készpénz a zsebében – de még ő sem érti, miért kell erről az alaptörvény szintjén rendelkezni. Magyar szerint ez is teljesen indokolatlan: „miért nem megyünk vissza az őskorba? A bankok, az állampolgárok képesek eldönteni, mikor mire van szükségük.”
Ugyanakkor elismerte: a kiberbűnözés megerősödésével nem mindenki bízik a digitális megoldásokban, de ez nem indokolja az alaptörvényi szintű szabályozást.
A gyülekezési jog védelme – vagy korlátozása?
A beszélgetés egyik legfontosabb része a gyülekezési jog újraértelmezése volt. A módosítás szerint bizonyos alapjogok, például a gyermekek védelme, megelőzhetik a gyülekezéshez való jogot. Magyar György szerint ez felesleges újraszabályozás, hiszen „a gyülekezési törvény már most is lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy aránytalanság esetén megtiltsa az eseményt.”
Az ügyvéd szerint ezzel a módosítással új ellenségképeket gyártanak – utalt a Pride felvonulás körüli retorikára is –, miközben „az alkotmány eredeti célja éppen az volt, hogy az állampolgárt védje az állam túlkapásaitól. Ma viszont megfordult a logika: az államot védjük az állampolgárral szemben.”
Arcfelismerés, bírság, polgári engedetlenség
A beszélgetés vége felé szóba került az arcfelismerő rendszerek alkalmazása is, amelyeket mostantól nemcsak súlyos bűncselekmények esetén lehet bevetni, hanem egyszerű gyülekezési eseményeknél is. „Ez visszaélés az állam részéről” – mondta Dr. Magyar –, és hozzátette: „egy békés tüntetésen is kiemelhetnek valakit a tömegből és 200 ezer forintra megbírságolhatják”.
A polgári engedetlenség kapcsán elmondta: „aki ebbe belemegy, az vállalja a jogkövetkezményeket is, de nem azért, mert ő jogsértő, hanem mert így hívja fel a figyelmet a valódi jogtiprásokra”.
„Az intőtől az elbocsátásig” – jön a hetes cikkely?
Dr. Magyar szerint ezek az intézkedések nemcsak a magyar alkotmányosságot, de az európai jogot is sértik: „nem akarok rossz jós lenni, de újra jöhetnek a kötelezettségszegési eljárások, a pénzek megvonása – és akár a szavazati jog felfüggesztése is, ha így folytatjuk.”
Az ügyvéd zárásként megjegyezte: „a gyermeki jogvédelemre való hivatkozás sem őszinte – hiszen ma egy gyerek a telefonján mindenhez hozzáfér. Az nem megoldás, hogy a Pride-ra hivatkozva korlátozzuk a szabadságjogokat.”
A beszélgetés végén Magyar György egyetlen mondattal foglalta össze álláspontját: „az alkotmány nem azért van, hogy az államot védje az állampolgárral szemben, hanem hogy az állampolgárt védje az állam túlkapásaitól – ennek kéne végre újra érvényt szerezni.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
