Párbeszéddel a szabadság jegyében – újraindulhat a kárpótlási folyamat?
Egy régi adósság új esélye
A PIRKADAT M. Kende Péterrel című műsor vendége ezúttal Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkár volt, akivel a magyarországi kárpótlási folyamat befejezésének lehetőségeiről, az egyházak szerepéről és a zsidó közösség kezdeményezési felelősségéről beszélgettek – különös tekintettel arra, hogy mindez a szabadságot ünneplő Pészach idején kerül előtérbe.
A beszélgetés apropója egy, az izraeli miniszterelnök budapesti látogatása után megjelent zsidó sajtóhír volt, amely arról számolt be, hogy a magyar kormány talán Izrael közvetítésével kész lenne kiegészíteni és lezárni a még rendezetlen zsidó kárpótlási ügyeket. Bár ezt senki nem erősítette meg hivatalosan, Platthy Iván örömmel fogadta a felvetést: „már önmagában az, hogy 80 év után ez a téma szóba kerül, tartalmi igazsággal bír.”
A Mazsök, az alvó svájci számlák és a példamutatás
Platthy visszaemlékezett az 1996-os izraeli látogatására, ahol Zoltai Gusztávval és Lóránt Zoltánnal együtt képviselte Magyarországot: „az izraeli vallásügyi miniszter nagy hálával köszönte meg, hogy Magyarország – elsőként Európában – kárpótlási alapot hozott létre.”
Az izraeli fél arról is tájékoztatta őket, hogy svájci bankokban jelentős, elkobzott magyar zsidó vagyon pihen alvó számlákon. Ennek eredményeként a Zsidó Világkongresszus 1500 dollárt juttatott el túlélőnként a Mazsihiszen keresztül.
Platthy szerint ezek a lépések mind azt mutatják: bár nem teljes a jóvátétel, „voltak kezdeményezések, amelyek az állam és a zsidóság viszonyát próbálták rendezni, legalább részben.”
Heisler András és a közös ügy
A volt államtitkár felidézte Heisler András, a Mazsihisz elnökének 10 évvel ezelőtti beszédét is, amelyet Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök magyarországi látogatásán mondott el: „van még egy rendezetlen ügyünk: a zsidó közösség, és más felekezetek elkobzott vagyonának jogi rendezése.” Ez Platthy szerint „egy bölcs, közösségi gondolkodásra utaló kijelentés volt”, amely túlmutatott a saját közösség érdekein.
A jelenlegi lehetőség
A műsorvezető és vendége közösen keresték a választ arra, hogy hogyan lehetne most érdemben lépni. Platthy szerint két megoldás lehetséges:
- Egyházi kezdeményezés: valamelyik felekezet – akár a Mazsihisz, akár az EMIH – kezdeményezhetné, hogy az érintett történelmi egyházak képviselői üljenek le közösen, és tegyenek egységes javaslatot a kormánynak.
- Parlamenti határozat: az Országgyűlés napirendre tűzhetné az „egyházakat ért jogsérelmek rendezését”, határidőkkel és felelősökkel.
Mint mondta: „Gulyás Gergely miniszter egy évvel ezelőtti kormányinfón jelezte, hogy várja az egyházak javaslatait, és kész a koordinációra – de eddig semmi nem történt.”
Platthy utalt arra is, hogy a ’90-es évek második felében a történelmi egyházak már éltek a kárpótlás lehetőségével. Akkor a katolikus egyház 1200, a zsidó közösség 130 ingatlanról mondott le, amiért az állam járadékot biztosított. Az akkori 5%-os hozam nemzetközi valutakosárhoz volt kötve – ma azonban ennek átszámítása alapján jóval nagyobb összegre lennének jogosultak az egyházak.
Egyház és állam: a szétválasztás ára
A beszélgetés végén elhangzott: egy jól előkészített és minden fél számára igazságos kárpótlási rendezés „nemcsak erkölcsi, de társadalmi stabilitási kérdés is.” Ez teremthetné meg végre az állam és az egyház valódi szétválasztásának alapját, ahol „senkinek sem kell a másikra támaszkodnia.”
A Pészach szimbolikája – a szabadság ünnepe – különösen hangsúlyossá teszi ezt a témát. Ha a zsidó közösség most újra felkarolja ezt az ügyet, Platthy szerint „beírhatja magát a magyar történelembe – nemcsak önmaga, hanem minden magyar érdekében.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
