PIRKADAT Breuer Péterrel: Dr. Bakondi György

PIRKADAT Breuer Péterrel – vendég: Dr. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója
Háborús pszichózis, Ukrajna EU-csatlakozása és migráció – a biztonságpolitika éles kérdései

72 órás háborús készültség – pánik vagy realitás?

A műsor elején Bakondi György az Európai Unió egyik biztosának 72 órás túlélőcsomag-ajánlására reagált, amely szerinte felesleges pánikot kelthet az idősek körében. Mint mondta: „Egyes nyugat-európai országokban bunkereket építenek, taposóaknák telepítéséről döntenek – ez a háborús pszichózis jele.” Hozzátette: „mi nem háborúra, hanem békére készülünk”.

Magyarország álláspontja: béke, nem háború

Bakondi szerint Magyarország és a Vatikán volt sokáig az egyetlen két állam Európában, amely tűzszünetet sürgetett. „Ma már szerencsére az Egyesült Államok is a békés rendezés felé mozdul.” A főtanácsadó hangsúlyozta: „amennyiben Magyarország hadviselő félként részt venne a háborúban, akkor nem eltévedt, hanem célzott rakéták érkeznének”.

Ukrajna EU-csatlakozása: nincs jogalap

A műsorban többször visszatértek Ukrajna Európai Uniós csatlakozási törekvéseire. Bakondi György világossá tette: „Ukrajna az EU által elismert feltételek közül jelenleg egynek sem felel meg – háborús ország, gazdasága instabil, közegészségügyi és pénzügyi kockázatokkal terhelt.” Kiemelte: a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatuk „nem összeegyeztethető az európai szabályozásokkal”, és a földek jelentős része nem is ukrán kézben van.

Brüsszel kontra nemzetállamok

A főtanácsadó kritikusan nyilatkozott az EU intézményi működéséről is: „A brüsszeli döntéshozók nem választott tisztségviselők, akik gyakran szembemennek a nemzetállamok érdekeivel.” Példaként a migrációs politikát említette: „a brüsszeli kvótarendszer megbukott, a tagállamok – Németország, Svédország, Olaszország – saját megoldásokat keresnek”.

A migráció növekvő biztonsági kockázatai

Bakondi György szerint a 2015 óta évente mintegy egymillió fővel növekvő muszlim jelenlét Európában egyre súlyosabb problémákat okoz. Svédországot említette példaként, ahol „60 ezer bandatag van a rendőrség szerint, miközben a rendőrök száma 22 ezer fő”. Úgy fogalmazott: „ez demográfiai és politikai kihívást is jelent – szavazati jogot kapnak, miközben nem is ismerik az ország nyelvét vagy himnuszát”.

Breuer Péter és Bakondi György egyetértettek abban, hogy a migráció, az Ukrajna-csatlakozás és a háborús retorika kérdéseiben a nemzetállamoknak kell dönteniük, nem Brüsszelnek. „A magyar álláspont egyértelmű: béke kell, nem háború, és a biztonságot a nemzetállamok szuverén módon garantálják” – zárta gondolatait a belbiztonsági főtanácsadó.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.