„Ha nem sikerült elpusztítani minket, akkor együnk” – a Pészách előtti PILPUL Kardos Péterrel
A Pilpul 396. adása a Pészách ünnepe előtt közvetlenül hangzott el, így természetesen ez a téma uralta M. Kende Péter és Kardos Péter főrabbi beszélgetését. Szó esett a széderesték emlékeiről, a közösségi és családi ünneplésről, valamint a modern zsidó vallásgyakorlás kihívásairól is – mindezt a jól megszokott ironikus, mégis tanító hangnemben.
„Széder estén a feketézőjéknél” – családi történetek és közösségi emlékek
Kende Péter személyes történettel illusztrálta, hogyan alakult át a zsidó ünnepi hagyomány a háború utáni baloldali zsidó családokban. Apja gyermekként egy olyan családnál töltötte a széderestét, ahol szokatlan módon „a feketézőknél” járt – az ebből írt fogalmazása pedig nagy derültséget keltett a zsidó iskolában. Kardos Péter is nosztalgiával emlékezett vissza a gyermekkori széderekre, kiemelve: „a gyerekkori széderek emlékei mindent felülírnak”.
A közösségi széder hagyománya: Scheiber Sándor öröksége
A főrabbi hangsúlyozta, hogy a háború utáni közösségi széderek kialakulásában nem csupán a holokauszt pusztításának következményei, hanem Scheiber Sándor személye is kulcsszerepet játszott. A nagy hatású tudós és közéleti rabbi széderasztalánál nemcsak zsidók, hanem művészek, értelmiségiek, operaénekesek is helyet foglaltak. Kardos Péter szerint Scheiber volt az egyetlen, aki a széderen „többször Jézus nevét is kimondta”, amit más rabbi akkoriban nem engedhetett volna meg magának.
Széderesték otthon vagy közösségben? – Kérdés a kényelmi zónából
A beszélgetés során felmerült a kérdés: miért nem tér vissza a zsidó közösség nagyobb arányban a családi széderekhez? Kende Péter szerint: „bejött a kényelem”, és sokan inkább választják a közösségi formát. Kardos Péter ezt árnyalta: a közösségi szédernek komoly hagyományai vannak, és ez nem csak szükségmegoldás volt. Ugyanakkor azt ő is elismerte, hogy ma már lehetőség lenne visszatérni a családi keretekhez – de ehhez tudatosabb hozzáállásra lenne szükség.
Cáf hetiszakasza és a kóserság kérdései
A heti szakasz, a Cáf is szóba került, amely az áldozatokról és a kasrut szabályairól szól. Kardos Péter a szokásos humorával utalt arra, hogy míg a peszáchi ételeken jól látható a felirat, miszerint „kóser peszáchra”, addig senki ne keressen olyat, hogy „tréflisel peszách”. A rabbi felidézte: „nem lehet a házban hóméc”, de viccesen hozzátette, „hogy mi van akkor, ha valaki a kertben eszi meg az utolsó morzsát?” – ezt a kérdést a következő adásban egy ortodox rabbinak is szeretné feltenni.
Vérvádak, félreértések és emlékezés
A húsvéti időszakhoz kapcsolódó vérvádakról is esett szó, Kende Péter szerint ez ma már legfeljebb az „alkotmányos hülyeség” kategóriájába tartozik, amire Kardos Péter azonnal reagált: „nincs alkotmányos jog hülyének lenni, ha az másokat sért”. Egyetértettek abban, hogy a vérvádak sajnos a XXI. században is időről időre felbukkannak, és ezekre továbbra is figyelni kell.
Sabat Hagadol és a nagy készülődés
A beszélgetés végén szóba került a „zsidók nagy szombatja”, a Sabat Hagadol is, amely most épp egy héttel előzi meg a keresztény húsvétot. Kardos Péter kiemelte, hogy az idei ünnep rendhagyó abból a szempontból, hogy a hóméc eltávolítása és a szédereste megszervezése különösen nehéz logisztikai feladat: „péntek estétől szombat estig sabat van, szombat este meg már széder…”
Kóser pészáchot, jó szombatot!
A beszélgetés zárásaként Kende Péter a nézők figyelmét arra hívta fel, hogy:
- péntek este és szombat reggel látogassanak el a zsinagógákba;
- hallgassák meg a hetiszakaszt és a rabbik tanítását;
- ha még nem tették meg, jelentkezzenek be egy közösségi széderestre;
- és természetesen készüljenek fel lelkileg is a nyolcnapos ünnepre.
„Kóser pészáchot, Sabat Salom, Gut Sábesz, Gut Jom Tov – kívánjuk most egyszerre!” – hangzott el a műsor végén.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
