„Hazafiság, mamelukképzés és közszolgálatiság” – Nagy Erzsébet a pedagógusok új továbbképzési rendszeréről
A PIRKADAT április 9-i adásának vendége Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja volt, akivel M. Kende Péter beszélgetett Zoomon keresztül. A fő téma a pedagógusok új továbbképzési rendszere és az intézményvezetői képzés átalakítása volt, melyek a szakértő szerint ideológiai irányba tolják el az oktatást.
Kötelező hazafiság és identitásképzés
Nagy Erzsébet szerint az oktatási hivatal honlapján megjelent új továbbképzési programok szinte kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által szervezettek, amelyek nem választhatók, hanem kötelezőek lesznek az intézmények számára. Az egyik ilyen képzés címe például: „A magyar őstörténet és középkor – identitásunk alapjai”. A program célja: „az elmúlt rendszerből örökölt katasztrófaszemlélet balasztjainak felszámolása”.
„Ezek között sok az ideológiai, szakmailag megkérdőjelezhető és tudománytalan tartalom” – fogalmazott Nagy Erzsébet. Hozzátette: a történelemtanításban például „a kudarcokat is sikerként kell bemutatni”, és szerinte olyan szerzőket próbálnak beemelni a tananyagba, mint Nyirő József vagy Wass Albert, miközben ezekről komoly szakmai viták folynak.
Intézményvezetők képzése – új mamelukok?
A beszélgetés egyik legélesebb kritikája a vezetői képzéseket érintette. Az NKE által kötelezően beiskolázott résztvevőket Nagy Erzsébet „mamelukoknak és janicsároknak” nevezte, utalva a rendszerszintű politikai lojalitás erősítésére. Az egyik program megfogalmazása is ezt erősíti: „A cél a nemzeti köznevelési rendszer és a közszolgálat iránti elkötelezettséggel rendelkező vezetők képzése.”
„A közszolgálatiság iránti elkötelezettség nem más, mint engedelmesség. Fogd be a szád, hajtsd végre az utasításokat” – mondta Nagy, aki szerint ezzel a tanulók és a pedagógusok iránti valódi felelősség sérül.
Átalakuló tanárképzés – új rendszer, régi emlékek
A pedagógus továbbképzések új rendszerében hét év helyett öt év alatt kell majd a 120 kreditpontot megszerezni. Nagy Erzsébet azonban azt is kiemelte: „Nem világos, ki fizeti ennek a költségeit, és hogy a munkaidőn belül vagy kívül kell-e ezt teljesíteni.” A képzések nagy része online és jelenléti formában is zajlik majd, de a finanszírozásról szinte semmi konkrétum nem derült ki.
A pedagógusképzés jövője is kérdéses: „Nagyon úgy tűnik, hogy az egész tanárképzést az NKE alá akarják rendelni, amelynek eddig semmi köze nem volt ehhez a szakterülethez” – mondta Nagy. Ez szerinte egyértelműen a pedagógustársadalom „fegyelmezésére” irányul.
A beszélgetés zárásában M. Kende Péter megjegyezte: „A kérdések továbbra is kérdések maradnak. A válaszokat reméljük, egyszer csak megkapjuk.” A tanárok jövőjét meghatározó folyamatok tehát jelenleg is formálódnak, miközben egyre több jel utal arra, hogy az oktatási rendszer nem szakmai, hanem ideológiai alapokon kívánja átformálni önmagát.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
