„Minden arról fog szólni, ami körülöttünk történik” – Borgula András szerint a színház nem tudja kivonni magát a háború árnyékából
Breuer-Zehevi Ádám a Pirkadatban Borgula Andrással, a Gólem Színház művészeti vezetőjével beszélgetett a készülő pészachi programokról, a zsidó kultúra budapesti helyzetéről és arról, lehet-e ma úgy színházat csinálni, hogy az ne reagáljon a körülötte zajló válságokra. A beszélgetésből kiderült: a Gólem különleges irodalmi sétával készül Pészachra, de szó esett arról is, hogy a háborús időszak miként szivárog be elkerülhetetlenül a művészetbe.
Pészachi séta három helyszínen
A Gólem Színház idén is különleges programmal készül az ünnepre: a hanukai irodalmi séta sikerén felbuzdulva most pészachi tematikájú, több állomásos kulturális sétát szerveznek. Borgula András elmondta, hogy az ötlet ezúttal is felkérésre született, és a cél most is az volt, hogy a közönséget ne csak lelkileg, hanem fizikailag is megmozgassák.
A program három helyszínen zajlik majd, ugyanazokon, ahol a hanukai esemény is: a Dohány utcai zsinagógában, a Rumbachban és végül a Gólem Színházban. Ezúttal azonban regényrészletek helyett drámai szövegek hangzanak el. „Három nagy monológot fogok fölolvasni” – mondta Borgula, hozzátéve, hogy a felolvasásokat rövid magyarázatok is kísérik majd: elmondja, milyen műből származik az adott részlet, és ki az a szereplő, akinek a hangja megszólal.
Rabbik a színpadon és a zsinagógákban
A mostani séta szövegválogatásának egyik vezérfonala az volt, hogy a helyszínekhez illő figurák szólaljanak meg. Mivel a három állomás közül kettő valódi zsinagóga, a harmadik pedig egy színpadi zsinagóga, Borgula úgy döntött: rabbik monológjaiból válogat.
„A természetes élőhelyük a zsinagóga” – mondta a kiválasztott szereplőkről. Szerinte a drámaírók különösen erős, bölcs és színházilag hálás mondatokat adnak ezeknek a figuráknak, így három egészen különböző rabbi karakterén keresztül lehet majd a szabadság, a kiszabadulás és az ünnep témáját megmutatni.
A háború akkor is ott van, ha nem beszélünk róla
A beszélgetés egyik legizgalmasabb része az volt, amikor Breuer-Zehevi Ádám arról kérdezte Borgulát: lehet-e ma úgy zsidó kultúrát csinálni, hogy az ne a háborúról szóljon. A színházigazgató szerint nem igazán.
Felidézte tel-avivi tanulmányait, ahol évekig visszatérő kérdés volt, el tud-e szakadni az izraeli művészet a konfliktusoktól. Saját válasza ma is ugyanaz: „bármit csinálhatok, az akkor is arról fog szólni”. Úgy fogalmazott, a színház mindig az „itt és most” művészete, és a közönség is azon a szűrőn keresztül fogadja be az előadást, amit a jelen valósága jelent.
„A valóság most az, hogy egy háborúban élünk” – mondta, még ha hozzátette is: Magyarországon béke van, de a háború fizikailag is közel van, Izrael pedig „konkrétan háborúban áll”. Szerinte ezért nem kell erőltetetten háborús előadásokat csinálni, elég őszintén elmesélni egy történetet, és a jelen úgyis átszűrődik rajta.
Szerelemről beszélni a választási kampány és a háború közepén
Borgula arról is beszélt, hogy éppen ezért döntött úgy, hogy idén a Dibuk kerül előtérbe a Gólemben. Bár ez az izraeli és a zsidó kultúra egyik alapműve, mégis elsősorban szerelmi történetként nyúlt hozzá. Mint mondta, a választási kampány és a háborús közeg mellett tudatosan akart valami másról beszélni.
„Beszéljünk egy picit a szerelemről” – fogalmazott. De rögtön hozzátette: teljesen kiszakadni ebből a valóságból nem lehet, és talán nem is kell.
Erős a verseny, de van igény a zsidó kultúrára
A művészeti vezető szerint Budapest kulturális kínálata hatalmas, esténként harminc-negyven színházi előadás közül választhat a közönség, és akkor még nem beszéltünk a koncertekről vagy a táncelőadásokról. Ebben a versenyben minden nézőért meg kell küzdeni.
Mégis úgy látja, hogy a zsidó kultúra iránt erősödik az érdeklődés. Szerinte ebben szerepe van annak is, hogy az a generáció, amelyhez ő maga is tartozik, eljutott egy olyan élethelyzetbe, amikor már van ideje és valamennyi mozgástere kultúrára költeni. Borgula szerint ez a közönség igényes, ért a színházhoz, és nem vesz meg akármit – de ha valami jó, arra vevő.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
