PIRKADAT – Dr. Szekér Nóra: „104 életút bizonyítja: volt magyar ellenállás”
A PIRKADAT vendége ezúttal dr. Szekér Nóra történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatási osztályvezetője volt. Az adás apropóját a nemrég megjelent „Magyar ellenállók – 104 életút” című kötet adta, amely egy, a megszokottnál jóval árnyaltabb képet nyújt a második világháború alatti magyarországi ellenállásról.
Egy könyv, amely ledönti a mítoszt: „nem volt ellenállás Magyarországon”
Szekér Nóra szerint a magyar köztudatban máig élő narratíva, miszerint „itt nem volt ellenállás”, súlyos történelmi tévhit. A kötet célja ennek a mítosznak a cáfolata:
„Ez a könyv egy kicsit más nézőpontból közelít: életrajzokon keresztül mutatja meg, hogy igenis volt ellenállás – még ha nem is volt sikeres. Az embermentéstől a szabotázsakciókig sokféle formát öltött.”
Nem tankönyv, hanem sorskönyv
A Magyar ellenállók nem elméleti mű, hanem 104 részletes életút leírása – történelmi dokumentumokra, levéltári kutatásokra és családi emlékezetre alapozva.
„A hangsúly az emberi sorsokon van. Nem csak fegyveres ellenállókat mutatunk be, hanem azokat is, akik erkölcsi, embermentő, szimbolikus módon álltak ellen a náci megszállásnak.”
A történésznő hangsúlyozta, hogy minden élettörténet komoly, forráskritikus kutatás eredménye. A kötet szerzői elismert történészek, akik adott szereplők életútjával már hosszú ideje foglalkoznak. A könyv nem használja forrásként a titkosszolgálati iratokat – éppen azok megbízhatatlansága miatt.
„A kommunista állambiztonság dokumentumai gyakran hazugságokra épülnek, nem a valóság megörökítésére szolgáltak, hanem a rendszer céljait tükrözték.”
A föld alatti zsidó ellenállás: fikció vagy valóság?
Breuer Péter saját példáját hozta fel: az ÁBTL-ben fellelhető dokumentumok szerint a föld alatti cionista mozgalom egyik vezetője volt, miközben „gőze sem volt róla”. Szekér Nóra megerősítette:
„Pontosan ezért kell óvatosan bánni ezekkel az anyagokkal. Ami egy rendszerben dicsőség, az a másikban halálos bűn – és ez a politikai kontextus mindig torzítja a történeteket.”
A kutató személyes érintettsége
Arra a kérdésre, hogyan hat ez a munka a magánéletére, Szekér Nóra így válaszolt:
„Nagyon sok borzalmas történet van, de közben rengeteg lélekemelő is. A helytállás példái, az embermentés, az erkölcsi bátorság olyan tanúságok, amelyek reményt adnak. Ez egyfajta posztumusz igazolás: jó emberek voltatok.”
Minden könyvtárba, minden családba
A könyv impozáns kivitelű, közérthetően megírt, remekül tördelve – és nem utolsósorban: könnyen olvasható betűtípussal.
„A célunk az volt, hogy ne csak a történészekhez szóljon. Már középiskolásoknak is ajánlható, de bárkinek, aki érdeklődik a történelem, a bátorság, az erkölcsi döntések iránt.”
A személyes kedvenc szereplője Kádori André, aki saját családját mentette hamis papírokkal – bátor, leleményes és kitartó emberként.
A múlt nem fekete-fehér
Szekér Nóra hangsúlyozta: a könyv nem felmentés, hanem kiegészítés.
„Ez nem azokról szól, akik bűnöket követtek el, hanem azokról, akik ennek ellenálltak. A cél nem a mentegetés, hanem a láthatóvá tétel: igenis voltak, akik másként döntöttek.”
A kötet a legjobb bizonyíték arra, hogy a történelmet nem csak politikai narratívákon keresztül, hanem emberi sorsokon át is meg lehet ismerni. A könyv megrendelhető, és – ahogy Breuer Péter fogalmazott – „nem protokollajándék, hanem elolvasandó tanúságtétel”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
