Dr. Kis-Benedek József: A katonai előkészületek fontossága nem háborús hisztéria, hanem józan óvatosság
A PIRKADAT című műsor legfrissebb adásában Dr. Kis-Benedek József, biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár és volt katonai attasé osztotta meg elemzéseit a magyar–izraeli–amerikai csúcstalálkozóról, valamint a lakossági 72 órás vészhelyzeti felkészülésről. Breuer Péter kérdéseire válaszolva a szakértő több fontos témában is árnyalt képet adott, gyakorlati tanácsokkal kiegészítve.
Protokoll és PR – miről beszélt Trump, Netanjahu és Orbán?
A Heti TV műsorvezetője elsőként a nap egyik legnagyobb diplomáciai eseményére tért ki: Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu közös beszélgetésére Donald Trumppal, amelyet nemzetközi médianyilvánosság is kísért. Kis-Benedek szerint azonban a találkozónak inkább szimbolikus, PR-jelentősége volt, semmint konkrét katonai tartalma:
„Ha valódi fegyverbeszerzésről lett volna szó, azt nem ebben a formában tárgyalják meg. Inkább politikai üzenetértéke volt, például a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépéshez kapcsolódó támogatásról.”
A szakértő hozzátette: Izrael és Magyarország között már régóta létezik katonai-technológiai együttműködés, például radarok, titkosszolgálati rendszerek terén. Ennek fényében nem meglepő, hogy a magyar honvédelmi miniszter személyesen fogadta az izraeli delegációt hajnalban a repülőtéren.
Európai uniós figyelmeztetés: pánik helyett felkészültség
Különösen nagy figyelmet kapott az Európai Unió ajánlása, amely szerint minden európai állampolgárnak célszerű 72 órára elegendő élelmet, vizet és alapvető eszközöket tárolnia otthon. A tanács hatására – különösen az idősebb generációban – hisztérikus hangulat alakult ki.
Kis-Benedek azonban józan nyugalomra intett, és gyakorlati példákon keresztül magyarázta el, miért indokolt az elővigyázatosság:
„Ez nem háborús felhívás, hanem általános válsághelyzeti felkészülés. Lehet áramszünet, kibertámadás, természeti katasztrófa – ezek mind előfordulhatnak. Ilyenkor jól jön egy rádió, zseblámpa, gyertya vagy kézi működtetésű lámpa.”
A szakértő hangsúlyozta: a mobiltelefon áramszünet esetén használhatatlan, így hasznos lehet egy tranzisztoros rádió elemről, vagy akár kézzel működtethető világítóeszköz. A közönséges háztartásokban is elérhető „emergency” lámpák, amelyek áramkimaradáskor automatikusan világítanak, szintén hasznosak lehetnek.
Katonai vészhelyzet helyett általános válságkezelés
Kis-Benedek emlékeztetett arra is, hogy a 72 órás ajánlás nem feltétlenül katonai konfliktusra készít fel:
„Nincs olyan, hogy 72 órás háború. De három nap alatt nagyon sok minden történhet. Földrengés, árvíz, kiberkatasztrófa – ezekhez kell tartalék.”
A műsor végén Breuer Péter frappánsan így összegezte a hallottakat:
„Kedves nézőim, a nyulak húsvéti szaporodása helyett a katasztrófa- és válságkezelés realitására figyeljünk, és legyen otthon egy kis cukor, elem és gyertya – nem árthat.”
Lényeg a lényeg: Nincs szükség pánikra, de van szükség józan előrelátásra. A lakossági felkészültség nem háborús paranoia, hanem modern válságkezelési kultúra – ezt hangsúlyozta Dr. Kis-Benedek József szakértőként, katonaként és józan polgárként is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
