Hazaszeretet, családi örökség és gyűlöletbeszéd – Platthy Iván véleménye a március 15-i eseményekről
A PIRKADAT vendége M. Kende Péter műsorában ezúttal Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkár volt, akivel a március 15-i nemzeti ünnep kapcsán zajló társadalmi, történelmi és erkölcsi kérdésekről beszélgettek. A műsor kiindulópontját Fabiny Tamás evangélikus püspök ünnepi beszéde adta, amelyet a Szemlélek magazin is ismertetett, és amely heves reakciókat váltott ki.
A szabadságharc családi öröksége
Platthy Iván számára március 15. személyes, családi ünnep. Dédapja, Platthy István részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, Jurátusként a Pilvaxban is jelen volt, majd katonaként a branyiszkói csatában harcolt, ahol őrnagyi rangot kapott. Naplójában a hazaszeretetről, családi felelősségről és erkölcsi példamutatásról írt: haldokló barátja három gyermekét vállalta felnevelni, és intelmeket hagyott hátra, hasonlóan István király Imre herceghez.
A család ma is ápolja ezt az örökséget: a március 15-i ünnepen gyertyát gyújtanak dédapjuk képe előtt, kokárdával díszítik, és emlékeznek rá. Platthy hangsúlyozta: „Számunkra ez nem csak történelmi emlék, hanem élő hagyomány.”
Az egyházak szerepe – és hallgatása
A beszélgetés apropóját Fabiny Tamás ünnepi beszéde adta, amely a szabadság, a gyűlölet és az egyházak szerepvállalása körül forgott. Platthy felidézte a korábbi idők példáját, amikor az egyházak – felekezeti hovatartozástól függetlenül – egységesen kiálltak a szabadságharc mellett, és sajnálattal konstatálta, hogy ma nem tapasztalható hasonló egység vagy kiállás.
„Miért nem álltak oda Fabiny Tamás mellé a többi felekezet vezetői?” – tette fel a kérdést. Szerinte az egyházaknak dönteniük kell: „a politikai függőséget vagy az erkölcsi önállóságot választják.” Úgy látja, a félelem és a megfelelni akarás sokszor elnyomja a lelkiismeret szavát, holott – mint mondta – „az egyháznak nem a hatalom szolgálatában kell állnia, hanem az igazság oldalán.”
A poloska és a történelmi emlékek
A „poloskairtás” szimbólumként is elhangzott Fabiny beszédében – ennek kapcsán Platthy Iván egy megrázó családi emléket idézett fel: gyerekként a háború elől menekülve egy vaságyon aludtak, amit elleptek a poloskák. A szülők éghető anyaggal próbálták kiirtani az élősködőket, és ez a gyerekkori trauma máig él benne. Ezért különösen bántotta, hogy egy ilyen szóhasználat megjelenhetett a nemzeti ünnepen: „Ez az ünnep a hazaszeretetről, nem a gyűlöletről kellene, hogy szóljon.”
A következő nemzedék felelőssége
Platthy személyes küldetésének tartja, hogy a családi örökséget továbbadja: unokája, miután megismerte a dédapja történetét, eszét írt róla, amelyet a gimnáziumban elismeréssel fogadtak. Ma Cambridge-ben tanul, de a haza és a család üzenete tovább él benne. „Azt szeretném, hogy tiszteljék az ősök szeretetét, és a gerincük is eszerint alakuljon – nem a színek, hanem az értékek mentén.”
A világtalálkozók és az összetartozás ereje
Platthy Iván szervezésében már kétszer is megrendezték a Platthy-világtalálkozót, ahol a világ minden részéről – Ausztráliától Kanadáig – összegyűltek a család tagjai. Ezeken az alkalmakon nemcsak a rokoni szálak megerősítése, hanem az ősök örökségének és a közös értékeknek az újrafogalmazása is cél volt. „A családszeretet és hazaszeretet kell, hogy első rangú legyen – akkor nézhetünk tiszta lelkiismerettel a tükörbe.”
Zárszó
A beszélgetés végén M. Kende Péter úgy fogalmazott: „Ez az üzenet nemcsak magánszemélyeknek, hanem közösségeknek, politikai pártoknak és egyházaknak is szól.” Platthy Iván pedig hozzátette: „Fabiny Tamás emberként beszélt, nem püspökként. És aki március 15-ét politikai gyűléssé silányítja, az elárulja ennek az ünnepnek a valódi értelmét.”
A beszélgetés középpontjában így nemcsak történelmi visszatekintés és személyes emlékezés állt, hanem egyértelmű erkölcsi üzenet is: az igazság, a szeretet és az összetartozás fontosabb, mint a megosztás és a gyűlölet.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
