Tragikus baleset katonai gyakorlaton: hol húzódik a felelősség határa?
A PIRKADAT című műsor legfrissebb adásában M. Kende Péter vendége Dr. Magyar György ügyvéd volt, akivel egy, az egész országot megrázó tragikus esetről beszélgettek. Egy 29 éves nő, aki önkéntes alapon vett részt egy katonai gyakorlaton, súlyos balesetet szenvedett: kezében felrobbant egy éles kézigránát, aminek következtében mindkét karját elvesztette.
Kényszerönkéntesség és a munkáltatói felelősség
Dr. Magyar György már az eset kiindulópontját is aggályosnak tartja. Szerinte a közszolgálatban dolgozók „önkéntes” jelentkezése a katonai kiképzésekre sok esetben nem valódi önkéntesség. „Egy munkaviszonyban, ahol jellemző az alá- és fölérendeltségi viszony, a beosztott sokszor nem tud megfelelő módon ellenállni az ilyen elvárásnak.” Az aláírt nyilatkozat, miszerint valaki önként és saját felelősségére vesz részt a gyakorlaton, jogilag megtámadható, ha nyomás, fenyegetés vagy félrevezetés hatására történt.
Felelőtlenség éles fegyverrel
A jogász szerint súlyos hiba, hogy megfelelő előképzettség nélkül adtak a civil résztvevő kezébe éles fegyvert: „Polgári jogi értelemben felmerül a felelőssége a lőtérnek és a parancsnokságnak, mert nem hozható valaki olyan helyzetbe, hogy az élete, testi épsége veszélybe kerüljön.” Dr. Magyar kiemelte, hogy léteznek szigorú szabályozások a lőfegyverek és robbanóanyagok használatáról, ezek megszegése pedig akár büntetőjogi következményekkel is járhat.
Büntetőjogi aspektusok
Az ügy kapcsán nem zárható ki a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés büntetőjogi kategóriája sem, amely akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Magyar György szerint a vizsgálat eredményétől függetlenül egyértelmű, hogy rendszerszintű probléma áll a háttérben: „Ez nem egyedi eset, hanem a rendszer hibája.”
Mi szükség van katonásdit játszani civilekkel?
A beszélgetés végén a műsorvezető a kérdést egy hétköznapi ember szemszögéből tette fel: miért van szükség ilyen jellegű katonai gyakorlatokra civilekkel, különösen nőkkel? Magyar szerint léteznek működő példák a világban az önkéntes tartalékos rendszerekre, de ezek professzionális kiképzést, megfelelő feltételeket és önkéntes alapú csatlakozást feltételeznek. „Ez más, mint amikor a munkáltató sugallja, hogy jó lenne, ha mennél.”
Ki vállalja a felelősséget?
A beszélgetés tanulságaként Magyar György így fogalmazott: „Az első nyilatkozat, miszerint a felelősség a nőé, mert önként vállalta, egyszerűen elfogadhatatlan. Ez olyan, mintha egy körhintára ülnél fel, és ha leszakad, a te hibád lenne, mert vállaltad az élményt.” A jogász szerint az ilyen esetek rávilágítanak az anomáliákra, és ha van felelősségtudat, akkor a rendszer egészére nézve is levonhatóak a következtetések.
Egy élet tönkrement – és a rendszer mégis működik tovább?
A beszélgetés megrendítő zárógondolataiban Dr. Magyar így fogalmazott: „Hiába kap majd ez a hölgy sérelemdíjat, kártérítést – a két kezét senki nem adja vissza neki. Az élete teljesen megnyomorodott.”
M. Kende Péter hozzátette: „A kérdés már csak az, hogy levonják-e végre a szükséges következtetéseket, vagy marad a hárítás.” A válasz – egyelőre – nyitott.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
