Pészach közeledtével – Oberlander Báruch a zsidó közélet és a széderest aktualitásairól
A PIRKADAT vendége ezúttal Oberlander Báruch rabbi volt, akit M. Kende Péter kérdezett a kazinczy utcai ortodox zsinagóga körüli vitákról és a közelgő Pészach ünnep gyakorlati kérdéseiről.
Konfliktus az ortodox közösségben
A beszélgetés elején M. Kende Péter a Kazinczy utcai zsinagóga körül kialakult feszült helyzetről kérdezte a rabbit, utalva az ortodox hitközség két oldalra szakadt vezetésére. Oberlander Báruch világosan leszögezte, hogy mivel a budapesti ortodox rabbinátus vezetőjeként és dian (vallási bíróként) esetleg érintett lehet az ügy vizsgálatában, ezért nem mondhat véleményt. Mint fogalmazott: „Nem lehet véleményem, mert ki kell hallgatni mindkét oldalt, meg kell állapítani, ki a két oldal, és aztán lehet véleményt mondani.”
Ugyanakkor általános megfigyeléseket megosztott: szerinte „az ortodox hitközség sajnos leépült”, és fontos lenne időben felismerni a tendenciákat, befektetni a jövőbe, különösen a következő generáció vallási nevelésébe. „Sosem szabad azt mondani, hogy hú, nézd meg, a zsinagóga tele van, minden rendben van.”
Különösen bírálta azokat, akik semmilyen módon nem részesei a vallási életnek, mégis nyilvánosan megszólalnak az ügyben: „Ez nagyon gusztustalan.”
A széderest gyakorlati kérdései
A beszélgetés második felében a közelgő Pészach ünnep gyakorlati kérdései kerültek szóba. Az idei év különlegessége, hogy a szédereste szombat este kezdődik. Ez több szempontból kihívás: péntek estétől kezdve már pészachi ételt kell fogyasztani, viszont még kell kenyeret is enni, mert „a halacha szerint addig nincs lakoma, amíg nincs kenyér”. A maceszt viszont már tilos a széderest előtt fogyasztani, így a kenyér evése és a hamec eltávolítása között nagyon pontos időzítésre van szükség.
A rabbi praktikus megoldásokat is javasolt: „A legegyszerűbb az, hogy péntek estétől minden étel pészachi, csak egy minimális mennyiségű kenyeret eszünk az előszobában vagy erkélyen, majd öblítés, fogmosás, és ennyi.” Hozzátette: „Ez nem olyan komplikált, csak a kis kenyér a komplikált rész.”
Az otthoni széder és a közösségépítés fontossága
Oberlander rabbi örömmel számolt be róla, hogy a Pészach ünneplése az elmúlt 35 évben sokat fejlődött Magyarországon. „Sokkal többen vesznek részt a széderen, mint régen.” Ezt szerinte nagyban segítették a fonetikus, útmutatásokkal ellátott Hágádák: „Szerintem 25 ezer példányt biztos terjesztettünk, ha nem 35 ezret.”
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hosszú távú cél a családi széderek elterjedése, a közösségi széderek háttérbe szorítása. Mint mondta: „Remélem, hogy jól éreztétek magatokat, és azt kívánom a jövőre, hogy ne gyertek vissza, hanem otthon csináljátok!”
A széder estének lelki oldalára is kitért: különösen megható számára, amikor új emberek, akár felnőttek is először vesznek részt széderen, tanulják a rituálékat, és elkezdik vállalni zsidó identitásukat. „Valamikor képes vagyok elsírni magamat látni ezt.”
Macesz, ahogy a rabbi szereti
A beszélgetés zárásaként a macesz ízvilágáról is szó esett: Oberlander rabbi elárulta, hogy a kézimaceszt különösen kedveli: „Annak nagyon sajátos íze van… nem ilyen gépi. Hiányzik belőle az a sütő, az a kézi érzés.”
Végül a rabbi egy sajátos hagyományra is felhívta a figyelmet: a prágai Löw rabbi szerint a Pészach alatti minden maceszfogyasztás újabb és újabb micvát jelent – még ha nem is kötelező.
Összegzés:
A beszélgetés egyszerre mutatta meg a vallási közélet konfliktusainak összetettségét és azt a gyakorlati bölcsességet, amelyre a mindennapokban szükség van az ünnepek előkészülete során. Oberlander Báruch rabbi kiegyensúlyozott hangon szólt az aktuális vitákról, ugyanakkor konkrét és hasznos tanácsokat adott a Pészachra készülőknek – lelki és gyakorlati szempontból egyaránt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
