„Ebben egy szó nincs államról és a politikáról” – Platthy Iván szerint a püspöki kar új körleveléből hiányzik az iránymutatás
A magyar katolikus püspöki kar 1996-os és most megjelent társadalmi körlevelét vetette össze M. Kende Péter és Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkár a Pirkadat október 28-i adásában. A téma azért időszerű, mert a katolikus értelmiségiek kritikai véleményei vélhetően a Vatikánba is eljutnak, ahová a püspöki kar a következő napokban látogat XIV. Leó pápához. Platthy szerint az új dokumentum a rendszerváltás óta eltelt időszakról ad képet, de éppen az állam és az egyház viszonyáról hallgat, pedig jövőre lesz harminc éve, hogy a Szentszékkel megkötötték az egyházak helyzetét ma is meghatározó megállapodást.
Látlelet irányok nélkül
A műsorvezető abból indult ki, hogy 1996-ban a püspöki kar a magyar társadalomról készített látlelet mellett azt is igyekezett sejtetni, milyen irányokat tart fontosnak. Arra volt kíváncsi, mennyire jó a mostani diagnózis, és mernek-e a püspökök irányokat megfogalmazni. Saját benyomása az volt, hogy nem teljesen.
Platthy mindkét szöveget ismeri, és azt vizsgálta, hol találkozik a kettő, és ha nem találkozik, miért nem. A 96-os körlevél szerinte nagyon konkrétan, témáról témára mondta el a püspöki kar véleményét és javaslatait a társadalom különböző kérdéseiről, és minden jóakaratú emberhez fordult, ahogyan a mostani is. Az új dokumentum egyik fejezete visszatekint 1989-re, ezért ő harminc év helyett inkább a rendszerváltástól napjainkig tartó időszakról beszélne. A két szöveg szempontjai is eltérnek: az akkori körlevél kidolgozásában főként világiak vettek részt, az ő véleményüket tárgyalta meg és tette magáévá az egyház.
Hiányzó fejezet az államról
A legfontosabb különbségnek azt tartja, hogy a fejezetek sem azonosak. A régi körlevél egyik erőssége az állam és a politika viszonyáról szóló rész volt, az újban viszont erről nincs szó. Pedig a katolikus egyház életében az elmúlt évtizedekben jelentős események történtek: II. János Pál pápa 1991-ben és 1996-ban, Ferenc pápa 2021-ben és 2023-ban járt Magyarországon, 1997-ben pedig megszületett a Szentszékkel kötött megállapodás. Platthy szerint éppen az lett volna érdekes, hogyan érzékeli a püspöki kar harminc év után az állammal való kapcsolatot.
Felidézte, hogy a püspöki kar permanens bizottságának első körlevele szerint az egyház nem politikai szervezet. Ehhez képest kérdés, hogyan alakult ez a viszony az elmúlt évtizedekben, érvényesültek-e a szentszéki megállapodás rendelkezései, és mit hagytak maguk után a pápalátogatások intelmei.
„Ez nem egy erős tusrajz”
M. Kende Péter a kritikák közül azt idézte fel, hogy a mostani körlevél nem erős tusrajz: nem húzza meg határozott vonalakkal a kép széleit, nem igazán ütős iránymutatás. Platthy elismerte, hogy a dokumentum a KSH adatait használja, de ebből nem feltétlenül derül ki, milyen szerepe volt, van vagy lehetne benne az egyháznak, és hogyan tovább. A 146., utolsó pont összegzése azt javasolja, hogy a plébániai és más közösségek foglalkozzanak a szöveggel, csakhogy a közösségek nem tudják, mi történt harminc éve. A kettőt szerinte együtt kellene olvasni.
Két szakértő is írt a két körlevél viszonyáról. Tóth Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora, korábban a püspöki kari titkárság vezetője a 96-os szövegről írt, amelyből kiolvasható, mennyire van szinkronban a kettő. Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének vezetője az egészet elemzi. Ő azért is érdekes, mert annak idején részt vett az első körlevél kidolgozásában, többek között Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság későbbi elnökével együtt. Platthy szerint az akkori szerzők meg tudták volna mondani, melyik fejezet mit váltott ki a társadalomban 1996 után.
Mit vihetnek a püspökök Rómába?
A műsorvezető arra kérdezett rá, szóba kerülhet-e az anyag, amikor a magyar püspökök XIV. Leó pápával és a Vatikán vezetőivel találkoznak. Platthy szerint a dokumentum a rendszerváltástól napjainkig tartó időszak katolikus látlelete, amely megmutatja, hogyan látja az egyház a magyar társadalom változásait és benne a saját szerepét. Erről lehet Rómában beszélni, de abból nem jön ki az, amiért igazán érdemes lenne: hogyan tovább az állam és az egyház kapcsolatában.
A szentszéki megállapodás jövő évi évfordulóján szerinte mindenképpen elemezni kell a harminc évet, például azt, hogy érvényesült-e a finanszírozás elve, és hogy a megállapodásból adódó lehetőségek valóban minden egyházra kiterjedtek-e. Emlékeztetett rá, hogy az Országgyűlés 1997. december 2-án hagyta jóvá a megállapodást, később törvényerőre emelte, és úgy módosította a törvényeket, hogy minden egyház élhessen azokkal a lehetőségekkel, amelyek a katolikus egyházat a nemzetközi szerződés alapján megilletik. Ha mindez szerepelt volna a körlevélben, a püspökök a Vatikánban kezdeményezhetnék, hogy egy vegyes bizottság tekintse át, miként érvényesül Magyarországon a Szentszék által aláírt megállapodás.
Az Országgyűlés elé vinné az elemzést
Platthy azt is elmondta, hogy legutóbbi adásuk után volt, aki felhívta, mi volt az az egy mondat, amely kimaradt. Ez az lett volna, hogy az Országgyűlés határozatban tűzhetné napirendre az egyház és az állam kapcsolatának, benne a szentszéki megállapodásnak a 37 éves tapasztalatait. A jelenlegi kormánnyal folytatott tárgyalások alapja egy ilyen teljes látlelet lehetne, amelyből kiderülne, milyen konszolidált helyzetben kellene együtt beszélni.
Úgy látja, a négy egyház vezetőjével folytatott találkozón Magyar Péter, majd Tarr Zoltán is lényegében ugyanazt mondta, mint annak idején Németh Miklós: az egyházak értékteremtő, értékhordozó szerepének segítése érdekében teljes szabadságot kell biztosítani nekik, hogy megtalálják a helyüket a társadalomban. Erről szólt a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény is, az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmány pedig rögzítette az állam és az egyház szétválasztását. Platthy szerint a törvényhozónak is érdeke tudni, hogy ez érvényesült-e a 37 év alatt, mert erre lehet építeni a jövőbeli kapcsolatot.
A beszélgetés végén abban maradtak, hogy a püspöki kar vatikáni útjának híreire két hét múlva térnek vissza, a következő héten pedig a készülő költségvetés kerülhet szóba.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
