Sztrájkra készülnek a köztisztviselők – Boros Péterné az MKKSZ elnöke a PIRKADAT-ban beszélt a tiltakozás hátteréről
A Heti TV PIRKADAT című műsorának március 26-i adásában M. Kende Péter vendége Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke volt. A beszélgetés középpontjában az a sztrájkállapot állt, amelyet a köztisztviselők jelentős része készül vállalni a méltányos bérek és a tisztességes érdekképviselet érdekében.
Törvényes keretek között szervezett sztrájk
Boros Péterné elmondása szerint a szakszervezet hosszú hónapok alatt gondosan előkészítette a törvényes sztrájk lehetőségét. „A kormánytisztviselők esetében 12 vármegyéből 40, és a fővárosban 40 munkahelyen állt össze ez a kép, hogy hajlandóak sztrájkolni is azért, hogy ezek a nagyon durván alacsony keresetek megemelésre kerüljenek, megduplázódjanak.”
Az országos főhatóságok esetében is 53%-os támogatottságot mértek, míg az önkormányzati területen kilenc vármegyében és a fővárosban 18 hivatalban történt meg a szükséges egyeztetés és támogatás megszerzése.
A kormányzati reakció: tagadás és elutasítás
A szakszervezet képviselői azonban meglepetten tapasztalták, hogy a főispánok egy része elutasította a tárgyalásokat, és törvénytelennek minősítette a sztrájkot. „A főispánok annak minősítették, és hát eléggé megijedtek a kollégák, mert nem nagyon értették, hogy miről van szó… már a harmadik főispáni tárgyalás után kiderült, hogy ez egy kotta.”
A szakszervezet információi szerint egy államtitkári utasítás irányítja ezt az egységes elutasító magatartást. Az MKKSZ ezért bírósághoz fordul a főispánok jogellenes eljárásának megállapítása érdekében.
Félelem és bátorság: kollégák a nyomás ellenére is kitartanak
Boros Péterné szerint különösen becsülendő azoknak a dolgozóknak a bátorsága, akik a félelmi légkör ellenére vállalták a sztrájk előkészítését. Sőt, egyes helyeken éppen az elutasítás váltott ki „dafke” reakciót: „akkor jó, akkor mindenki támogatja a sztrájkot”.
A kormány érvelése, miszerint a sztrájk alacsony részvételi aránya megkérdőjelezi a tárgyalások szükségességét, Boros Péterné szerint súlyosan sérti a magyar és a nemzetközi jogot. „A szakszervezetek szervezkedése, a dolgozók sztrájkjoga Magyarországon is szabályok keretében zajlik.”
Minisztériumi tárgyalást követelnek
A szakszervezet célja egyértelmű: elérni, hogy minisztériumi szinten induljon tárgyalás a bérek megduplázásáról. „Mi szerettük volna eddig is, egy év óta minden törekvésünk az volt, hogy a kormánnyal leüljünk ebben a kérdésben.”
Mivel a helyi hivatalok nem rendelkeznek elegendő forrással, a megoldás csak a kormányzati szinten lehetséges, például egy új életpályamodell és finanszírozási garanciák kidolgozásával.
Lex PDS2 és a reprezentativitás veszélye
A beszélgetésben szó esett a Nagy Erzsébet által is említett új jogszabálytervezetről, amely a legnagyobb szakszervezettel való kizárólagos egyeztetésre adna jogot a kormánynak. Bár az MKKSZ reprezentativitása nem kérdés, Boros Péterné figyelmeztetett: „Ez a veszély sajnos reális… de ez a jogot sérti, és nemcsak a magyar jogot, hanem a nemzetközi jogot is.”
Szerinte ahelyett, hogy a kormány jogi kiskapukat keres, a valódi problémákat kellene megoldani: „A kormány felelőssége, hogy adjon hozzá forrást, a mi felelősségünk, hogy ezt szóvá tegyük.”
„Lyukas cipőket viszünk a miniszterelnök úrnak”
Végezetül Boros Péterné drámai példával érzékeltette a bérhelyzet súlyosságát: „Elvisszük a lyukas cipőket a miniszterelnök úrnak, és megmutatjuk, hogy abból a keresetből, amelyeket a kormánytisztviselőknek, köztisztviselőknek juttat, sajnos erre futja.”
A sztrájk célja tehát nemcsak a bérduplázás, hanem egy hosszú távon működő, jogszerű, méltányos rendszer kialakítása. Mint fogalmazott: „Semmi különös extra dolgot nem követelünk – a magyar jog keretei között úgy gondolom, hogy eddig még erre van lehetőségünk.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
