„Nem csak a győzelmet ünnepeljük” – Purim mélységeiről Oberlander Báruch rabbival
Ádár havában járunk, közeledik Purim ünnepe. A Pirkadat vendége Oberlander Báruch rabbi, a Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbija, a Budapesti Rabbinátus vezetője volt. A beszélgetés középpontjában Purim micvái, Eszter könyvének olvasása és az ünnep valódi spirituális üzenete állt.
Eszter könyvét nem lehet „átugrani”
Az egyik alapkötelezettség Purimkor Eszter könyvének – a megilának – felolvasása és meghallgatása. A rabbi egyértelműen fogalmazott: nincs olyan, hogy valaki kihagyja az elejét, és a közepétől csatlakozik.
„Ha késtél, meg kell várni a következő kört, mert első verssel kell kezdeni.”
A megila sorrendje nem felcserélhető. A „visszafelé olvasás” – akár szó szerint, akár átvitt értelemben – érvényteleníti a micvát. A haszid magyarázat szerint a „visszafelé” azt is jelenti: nem tekinthetjük Purim történetét pusztán múltbeli eseménynek. Ez ma is aktuális.
„Ez egy mai történet. Ma ünnepeljük a purimot, mert purim az mindig van.”
Nem csak a végkifejlet számít
A beszélgetés egyik legerősebb gondolata az volt, hogy Purim nem csupán a győzelem ünnepe.
„Nem a végét ünnepeljük. A győzelmet azt mindenki tud ünnepelni, amikor már minden jó és minden szép. Hanem az egész folyamatot ünnepeljük.”
Eszter könyvében Isten neve egyszer sem szerepel nyíltan. A csoda rejtetten, a történések mögött húzódik meg. A feszült, bizonytalan helyzetben való hit ugyanúgy része az ünnepnek, mint a végső megmenekülés.
Salach mánot és adomány – nem ugyanaz
Fontos különbség van a salach mánot és a szegényeknek adott adomány között. A rabbi hangsúlyozta:
A salach mánot nem jótékonyság. Az a barátok, ismerősök közötti ajándékozás, amely az összetartozást erősíti. Kétféle, fogyasztásra kész ételt kell adni – nem nyers alapanyagot, nem tárgyat.
Az adomány viszont a rászorulóknak szól, és értéket kell képviselnie, hogy valóban segítséget jelentsen az ünnepi étkezéshez.
Lakoma és Susán Purim
Purim ünnepi lakomája kedden délután kezdődik, és átnyúlik az estébe. A különlegesség oka, hogy Jeruzsálemben – az egykori Susán mintájára – egy nappal később ünnepelnek. A galuti, azaz diaszpórában született ünnep sajátossága, hogy a megmenekülés nem a száműzetés végét jelentette, hanem túlélést a száműzetésben.
„Ez egy galuti ünnep. A sztori vége nem arról szól, hogy szabadulás, hanem túlélés.”
Mennyit kell inni?
Purim egyik legismertebb – és legtöbbet vitatott – eleme az alkoholfogyasztás. A rabbi világossá tette: az ivás micva, de épp ezért korlát is.
„Inni kell. De nem tetszés szerint. Kötelező.”
A cél nem a kontroll elvesztése, hanem a felszabadulás az ünnep szellemében. Az alkohol itt eszköz, nem öncél.
Jelmez és öröm
A jelmezbe öltözés Purim vidám hagyománya. Ennek nincs köze a farsangi télbúcsúztatáshoz – a cél az öröm fokozása. A rabbi egyik kedvenc példája a saját fia volt, aki a covid idején Zoom-képernyőnek öltözött, középen a saját arcával.
A lényeg: az öröm, amely azonban nem felszínes mulatság, hanem a rejtett gondviselés felismerésének ünnepe.
Vasvári menetrend
A Vasvári Pál utcai zsinagóga közösségében hétfő este hatkor kezdődik az esti ima és a megila olvasása. Kedden reggel ismét felolvassák Eszter könyvét, délután pedig hosszabb fárbrengen, haszid tanítással egybekötött ünneplés következik.
Purim nem csupán hangoskodás Hámán neve hallatán, nem csak hámántáska és bor. Purim annak ünnepe, hogy a rejtett isteni jelenlét a legsötétebb pillanatokban is működik – még akkor is, amikor a végkifejlet egyáltalán nem látszik biztosnak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
