A Pirkadat című műsor március 25-i adásában Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár volt Breuer Péter vendége. A beszélgetés középpontjában az európai biztonsági helyzet, a közel-keleti válság, valamint az orosz-ukrán háború állt – mindez katonai, geopolitikai és stratégiai összefüggéseiben.
Kézigránátos tragédia – „Én ezt az egészet nem értem”
A beszélgetés első részében a közelmúltban történt katonai baleset került szóba, amelynek során egy civil kézigránát-dobás közben súlyosan megsérült. Dr. Kis-Benedek József szerint „valami borzalmas nagy hiba történhetett”, szerinte elképzelhetetlen, hogy civil képzésben ilyen veszélyes feladatot adjanak: „Én katonai főiskolára is jártam, és négy év alatt egy darab éles kézigránátot nem dobtunk.” Úgy véli, az eset mögött inkább emberi mulasztás állhat, semmint technikai hiba.
Taposóaknák Európában – védelem vagy fenyegetés?
A következő téma az Európai Unió keleti határain újra megjelenő taposóaknák voltak. A szakértő hangsúlyozta: „Ez nem más, mint védekezés”, válasz arra a lehetőségre, hogy Oroszország a balti államokat vagy Lengyelországot megtámadhatja. Ugyanakkor kételyeit is megfogalmazta: „Nem vagyok benne biztos, hogy ha Putyin megtámadná a balti országokat, a NATO ötödik cikkelye tényleg működésbe lépne.”
NATO és Trump – „Nem étlap, amiről válogatni lehet”
Az amerikai elnök korábbi kijelentései – miszerint nem biztos, hogy védelmet nyújtanak minden NATO-tagállamnak – komoly aggodalmat váltottak ki. Kis-Benedek szerint: „Ez egy szerződés, nem éttermi étlap, amiről kiválasztjuk, hogy mit tartunk be.” Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy bizonyos helyzetekben a kollektív védelem elmaradhat – ami „rendkívül veszélyes precedens lenne”.
Közel-Kelet: rakéták, zűrzavar, politikai káosz
A Gázai övezet és Észak-Izrael harcai mellett az Egyesült Államok és a húszi lázadók közötti katonai konfliktus is terítékre került. A szakértő megjegyezte: „A húszik nemcsak Izraelt lövik, hanem az amerikai flottát is, és ezt ők be is jelentették.” Véleménye szerint Irán áll a fegyverszállítások mögött, és az amerikai válaszlépések sem érték el céljukat.
Az izraeli belpolitikai helyzetre utalva elmondta: „Ilyen még nem volt – a Sin Bét vezetőjét próbálják leváltani, a vezérkari főnök kinevezését támadják. Ez azt mutatja, hogy a háborús helyzetben sincs politikai egység.”
A túszok tragédiája – nincs politikai akarat a megoldásra
Kritikusan nyilatkozott az izraeli–Hamasz tárgyalásokról is: „Egyik fél részéről sincs megegyezési szándék.” Felidézte, hogy az izraeli hadsereg doktrínája szerint senkit nem hagynak hátra, de az újabb tartalékos behívások (akár 86 napra) mutatják, hogy a megoldás messze van. „Hamasz játszik az idővel. A túszokat nem tudni, hogy élnek-e – és nem is fogják megmondani.”
Európai hadsereg vagy transzatlanti szövetség?
A beszélgetés záró részében a közös európai hadsereg ötletét elemezte a szakértő. Szerinte „ha Trump továbbra is elutasítja a szövetségi együttműködést, Európának saját hadsereget kell létrehoznia”, ami viszont súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel járhat. „Nem mindegy, hány százalékot fordítunk a GDP-ből fegyverkezésre.”
Összegzés
Dr. Kis-Benedek József szerint a világ jelenleg több fronton is veszélyesen ingatag állapotban van – katonailag, politikailag és diplomáciailag egyaránt. A NATO működőképessége, a közel-keleti béke esélye, az orosz agresszió megfékezése és az amerikai belpolitika kiszámíthatatlansága mind olyan tényezők, amelyek „még hosszú időn keresztül feszültségben fogják tartani a világot.” A kérdés az, hogy lesz-e közös akarat ezek kezelésére – Európában és Amerikában egyaránt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
