A Pirkadat március 25-i adásában Dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogász, egyetemi docens volt Breuer Péter vendége. A beszélgetés fókuszában az alaptörvény-módosítás uniós következményei, a Pride története és jogi értelmezése, valamint a jogállamiság helyzete állt – mindez egyéni, gyakran kritikus nézőpontból.
Alaptörvény és az uniós jogállamisági vita
Az adás elején Breuer Péter az alaptörvény módosításának uniós következményeiről kérdezte a szakértőt. Lattmann Tamás szerint „nem zárható ki, hogy az Európai Unió újabb eljárásokat indítson Magyarország ellen.” Mint elmondta: „A szabályozás módszere fölvet bizonyos jogállamisági kérdéseket… a politikai szándék összeköthető a diszkriminációval.” Hozzátette, hogy már folyamatban lévő jogvitákat is tovább élezhet ez a lépés.
A Pride jogi és társadalmi értelmezése
A beszélgetés egyik központi témája volt a Pride felvonulás és annak megítélése. Lattmann visszautalt az amerikai eredettörténetre: „A legendás első eset egy hatósági erőszak alkalmazással szembeni tiltakozásként született.” Ma már – különösen Európában – a Pride ennél jóval tágabb értelmezést nyert, és „a politikai követelések egyik eszközévé vált”.
Arra a felvetésre, hogy a Pride látványvilága sokakban ellenérzést vált ki – különösen, ha a vallási jelképek provokatív módon jelennek meg –, Lattmann azt mondta: „Ezen lehet vitatkozni… de egy valamit nem lehet csinálni: jogot korlátozni és megvonni csak azért, mert nekünk vitánk van.” Szerinte az ilyen típusú korlátozások visszaütnek, és nem a kívánt hatást érik el.
Politikai alternatívák hiánya és választói felelősség
A műsorvezető szóba hozta, hogy sok szavazó csupán „antigyurcsány” vagy „antiorbán” alapon dönt. Erre Lattmann így reagált: „Ez a választó saját döntése. Vitathatjuk, de nem vehetjük el tőle a jogot.” Kiemelte: nem a választók véleményét kell korlátozni, hanem rendszerszinten kell biztosítani a demokratikus pluralizmust és a valódi választási lehetőségeket.
Jogállam, politikai hatalom és bírói függetlenség
A beszélgetés záró részében Lattmann Tamás emlékeztetett egy konkrét esetre: 2010 őszén az Alkotmánybíróság megsemmisítette a visszamenőleges hatályú különadó törvényt, amire a kormány az AB hatáskörének megnyirbálásával válaszolt. „Ez az, ami a jogállamisággal kapcsolatban problémás. Nem az, hogy egy bíró azt mondja egy politikusnak, hogy ezt nem… hanem az, ha a politikus válaszul azt mondja a bírónak, hogy akkor te holnap már nem vagy bíró.”
Ezzel összefüggésben utalt Izrael példájára is, ahol – noha a jogállami keretek papíron adottak – „a politikusok természetes ambíciója, hogy feszegetik a rájuk vonatkozó határokat”. A kérdés szerinte az, hogy egy demokratikus rendszer hogyan reagál erre: engedi-e vagy megálljt parancsol neki.
Összegzés
Dr. Lattmann Tamás szerint a jogállamiság kérdése nem pusztán technikai jogi vita, hanem mélyen politikai és társadalmi természetű probléma, amelynek következményei nemcsak belpolitikai, hanem nemzetközi szinten is érzékelhetők. Az állam kötelessége, hogy védje a polgári szabadságjogokat – és ha a politika ezeket megkérdőjelezi vagy korlátozza, az nemcsak belső, hanem külső jogi konfliktusokat is generálhat.
„A kormánynak nincsenek jogai, embereknek vannak jogai” – mondta zárásként a jogász, emlékeztetve mindenkit arra, hogy a jogállam lényege épp az, hogy az állam nem öncél, hanem az állampolgárok szolgálatában áll.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
