„Homokvárból nem lesz béke”
A Pirkadat február 9-i adásában Dr. Gyarmati István nagykövet, biztonságpolitikai szakértő volt Breuer Péter vendége. A beszélgetés fókuszában az Egyesült Államok közel-keleti stratégiája, Izrael biztonsági dilemmái, az Iránnal folytatott tárgyalások kockázatai, valamint az ukrajnai háború nemzetközi összefüggései álltak.
Washington lett az új központ
Gyarmati István szerint ma már valóban igaz az a leegyszerűsítő megállapítás, hogy minden fontos diplomáciai út Washingtonba vezet. Az Egyesült Államok globális súlya miatt a stratégiai döntések ott születnek meg, ezért érthető, hogy Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök is az amerikai elnököt próbálja meggyőzni saját biztonsági szempontjairól. A nagykövet úgy látja, Netanyahu célja egyértelmű: elérni, hogy Washington ne érje be részmegállapodásokkal Irán ügyében.
Izrael biztonsága és az „America First” politika
A szakértő kritikusan beszélt az „America First” megközelítésről. Bár érthetőnek nevezte, hogy az Egyesült Államok saját érdekeit helyezi előtérbe, figyelmeztetett: ez rövidlátó politika lehet. Ha Washington csak az iráni nukleáris programra és a rakéták hatótávolságára koncentrál, miközben figyelmen kívül hagyja a rezsim természetét, az Izrael számára nem jelent valódi biztonságot. Gyarmati István szerint egy 500 kilométeres rakétahatótáv Izrael szempontjából továbbra is elfogadhatatlan kockázat.
Miért törékeny minden iráni megállapodás?
A nagykövet egyértelműen fogalmazott: nem hisz abban, hogy Irán önként lemondana azokról a fegyverrendszerekről, amelyekre évtizedeken át óriási összegeket költött. Úgy vélte, a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyanazokkal az eszközökkel nem lehet más eredményt elérni. Szerinte minden olyan megállapodás, amely nem számol a politikai rendszer alapvető változatlanságával, „homokvár”, amely bármikor összeomolhat.
Katonai csapás vagy rendszerszintű változás?
Gyarmati István hangsúlyozta: a nukleáris létesítmények és rakétabázisok katonai eszközökkel rombolhatók, de újra is építhetők, különösen akkor, ha külső támogatás érkezik. Tartós megoldás csak akkor képzelhető el, ha politikai változás történik Iránban. A levegőből azonban rendszert váltani nem lehet – fogalmazott –, ezért az izraeli aggodalmak szerinte teljesen jogosak.
Gáza és a „proxyk” problémája
A beszélgetésben szó esett a gázai adminisztratív irányítás kérdéséről is. A nagykövet nem volt derűlátó azzal kapcsolatban, hogy rövid távon valóban független, a terrorszervezetektől elszakadt helyi vezetés alakulhat ki. Úgy vélte, a legnagyobb veszély nem az, ha a kísérlet kudarcot vall, hanem az, ha egy félmegoldást sikernek állítanak be, miközben a valós problémák érintetlenek maradnak.
Ukrajna háborús tapasztalata és Európa dilemmája
Gyarmati István kitért az ukrajnai háborúra is. Szerinte mára tévhit, hogy az ukrán hadsereg pusztán tanuló szerepben van: bizonyos területeken, például a drónhadviselésben, már NATO-országokat is képesek oktatni. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy Oroszország egyik történelmi „előnye” az emberveszteségekkel szembeni érzéketlenség, amit más országok nem tudnának elviselni.
Ukrajna EU-tagságának korlátai
A nagykövet szerint Ukrajna gyors európai uniós csatlakozása sem Ukrajnának, sem az Uniónak nem lenne előnyös. Úgy fogalmazott: az ukrán igények valójában biztonsági és pénzügyi természetűek, és ezek jelentős része tagság nélkül is kezelhető. A csatlakozás kérdését csak akkor érdemes napirendre venni, amikor az ország képes teljesíteni a feltételeket.
A látszatsikerek veszélye
A beszélgetés végén Gyarmati István arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi politikában gyakran kényszer a „siker” felmutatása. Ez azonban különösen veszélyes lehet, ha a megállapodások nem tartósak, csak politikai kommunikációs célt szolgálnak. Ez szerinte hosszabb távon az amerikai–izraeli kapcsolatokban is feszültséget okozhat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
