Gyarmati István: Biztonságpolitikai kockázatok és nagyhatalmi játszmák – A Pirkadat elemzése
A Pirkadat hétfői adásában Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, volt államtitkár és nagykövet volt Breuer Péter vendége. A beszélgetés középpontjában a NATO helyzete, az amerikai–lengyel viszony, az ukrajnai háború fejleményei és a Közel-Kelet geopolitikai feszültségei álltak.
A NATO állapota és az amerikai politika kiszámíthatatlansága
Gyarmati István hangsúlyozta, hogy a NATO működése alapvetően rendben van, bár az utóbbi évek eseményei, valamint Trump külpolitikája megnehezítik az együttműködést.
„Trump politikáját nehéz követni és megérteni. Egyik nap felfüggeszti az ukrán támogatást, másnap visszaállítja. A kérdés nem az, hogy mit tesz, hanem hogy milyen eredménnyel.”
Kiemelte, hogy az Egyesült Államok külpolitikája továbbra is meghatározó az európai biztonság szempontjából, de a kiszámíthatatlanság komoly aggodalmakat kelt.
Amerikai–lengyel diplomáciai feszültségek
A beszélgetés egyik kulcsfontosságú témája a lengyel külügyminiszter és az amerikai diplomácia közötti feszült viszony volt.
- A lengyelek régóta elszánt atlantisták, de most az amerikai külpolitika eltolódása miatt nézeteltérések alakultak ki.
- Az ukrajnai háború és az orosz kapcsolatok eltérő megítélése az egyik fő konfliktusforrás.
- A lengyel külügyminiszter egy alternatív légügyi és akár atomfegyverkezési lehetőséget is belengetett, amelyre az amerikai külügyminiszter erőteljesen reagált.
Gyarmati szerint bár a lengyel–amerikai viszony nem fog megrendülni, a feszültségek arra utalnak, hogy az USA külpolitikájában elmozdulás történt az orosz kapcsolatok irányába.
Ukrajna: háború és vezetőváltások
Az ukrán helyzettel kapcsolatban a szakértő kiemelte, hogy háború idején is előfordulhat vezetőváltás, ha a katonai stratégia sikertelen.
- Zelenszkij politikai pozíciója megingott, és az ukrán vezérkari főnök leváltása is ezt tükrözi.
- Az ukrán hadsereg problémái miatt kérdéses, hogy a nyugati támogatás elegendő lesz-e a stabilizációhoz.
„A vezérkari főnök leváltása érthető, ha sikertelen a katonai stratégia. Az viszont más kérdés, hogy egy háborús helyzetben mennyire szerencsés ilyen változásokat végrehajtani.”
A Közel-Kelet: újabb feszültségek és geopolitikai átrendeződés
A Közel-Keleten a szíriai elnök leváltása és a drúzok, alaviták Izraelhez való közeledése is új kérdéseket vet fel.
- A Közel-Kelet hatalmi viszonyai folyamatosan változnak, és bár az új szíriai vezető múltja megkérdőjelezhető, a geopolitikai helyzet miatt új szereplőként kell vele számolni.
- A keresztény közösségek üldözése továbbra is aggasztó, és az instabilitás fokozódása komoly biztonsági kihívásokat jelent a térségben.
Gyarmati István szerint a Közel-Kelet bonyolult és kiszámíthatatlan régió, ahol az egyes hatalmi szereplők nem feltétlenül követik az elvárható diplomáciai normákat.
A „Világ zsidó szemmel” és a globális helyzet elemzése
A beszélgetés végén szó esett a hétfő esti Világ zsidó szemmel műsorról is, amelyben a Közel-Kelet mellett a német politikai helyzet és a gazdasági változások is napirendre kerülnek.
„Ez egy olyan műsor, ahol mindenki azt mond, amit akar, és a világ eseményeit zsidó szemmel próbáljuk megérteni” – mondta Gyarmati.
Zárszó: Trump, háborúk és a világ jövője
Breuer Péter végül megjegyezte, hogy a következő időszak rendkívül izgalmasnak ígérkezik a nemzetközi politika szempontjából, különösen Trump döntései, az ukrán helyzet és az amerikai–európai kapcsolatok alakulása miatt.
„Bízunk benne, hogy ez a hét békésebb lesz, és megindulnak a tűzszüneti tárgyalások” – zárta az adást a műsorvezető.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
