PIRKADAT M. Kende Péterrel: Naszályi Gábor
A PIRKADAT mai vendége Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, aki a fővárosi közlekedési helyzetet, a szakszervezetek szerepét és a közlekedési vállalatokat érintő döntéseket elemezte.
Fővárosi közgyűlés és a szakszervezetek
A beszélgetés elején szóba került a fővárosi közgyűlés legutóbbi ülése, ahol több kérdésben sem sikerült döntést hozni. Az egyik ilyen az Esély Alapítvány kuratóriumi tagjainak kinevezése volt, amelyről Naszályi Gábor elmondta, hogy bár a szakszervezeteket is említették az ügyben, ő erről nem tudott.
„Nem tudom, hogy a szakszervezetek hogyan kapcsolódnak ehhez az alapítványhoz. Az viszont biztos, hogy a fővárosban még mindig a sorok rendezésén dolgoznak, próbálnak olyan döntéseket előkészíteni, amelyek átmennek a közgyűlésen.”
Közlekedési vállalatok vezetése: van ennek ma jelentősége?
A közlekedési cégek vezetésével kapcsolatban M. Kende Péter felvetette, hogy mennyire lényeges, ki lesz a BKV vagy a BKK vezérigazgatója.
„Politikai jelentősége biztosan van, de a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tudom, hogy mennyire lényeges. A fővárosi cégek annyira nehéz helyzetben vannak, hogy gyakorlatilag lélegeztetőgépen tartják őket” – mondta Naszályi Gábor.
Hozzátette, hogy eddig nem volt nyilvános probléma a jelenlegi vezetőkkel, így nem érti, miért lett a vezérigazgatói posztok kérdése a közgyűlés egyik legfontosabb ügye.
Fejlesztések és pénzhiány
A közlekedési fejlesztésekről szólva Naszályi kiemelte, hogy bár sok terv van napirenden, a finanszírozás kérdése megoldatlan.
„A villamosfejlesztésekről beszélni szép dolog, de jelenleg a váltók állapota olyan, hogy sok helyen csak 5 km/h sebességgel lehet áthaladni rajtuk. Ezt a helyzetet óriási beruházás kellene, hogy megoldja, de én nem látom, honnan lesz rá pénz.”
Egy másik problémás ügy a fővárosi közlekedési rendészet kérdése, amelyről a mostani közgyűlés is tárgyal. Naszályi szerint egyelőre nem világos, hogy miből finanszíroznák ezt az új intézményt.
Kiszervezések és a szakszervezetek mellőzése
A közlekedési szakszervezetek különösen aggódnak a BKK és a BKV esetleges kiszervezései miatt. Naszályi emlékeztetett arra, hogy a fővárosi közgyűlés már hozott egy döntést arról, hogy nem lesz további kiszervezés, de a gyakorlatban ez mégsem valósul meg.
„A 100E járat bővítése ürügyén újabb buszokat akarnak kiszervezni, miközben a közgyűlés már eldöntötte, hogy nem lesz több kiszervezés. Ezzel szemben Vitézy Dávid, a BKK korábbi vezérigazgatója továbbra is ezt erőlteti.”
Naszályi azt is kifogásolta, hogy a munkavállalók képviselőit nem hívták meg a közlekedési bizottság ülésére, ahol a foglalkoztatást érintő kérdésekről tárgyaltak.
„Ha valóban ilyen mélységben akarják átalakítani a rendszert, akkor legalább meg kellene hívni a szakszervezeteket, de úgy tűnik, hogy a munkavállalók helyzete nem érdekli őket.”
Az első ajtós felszállás és a buszvezetők problémái
A beszélgetés végén szóba került az első ajtós felszállási rendszer, amely továbbra is komoly feszültséget okoz a buszvezetők körében.
„Az van ma kiadva az első ajtós buszvezetőknek, hogy ha valaki érvénytelen jeggyel próbál felszállni, akkor szólítsa fel a leszállásra, ha nem száll le, akkor jó utat kell neki kívánni. Ez így teljesen hatástalan, és a buszvezetők számára frusztráló helyzetet teremt.”
M. Kende Péter megjegyezte, hogy nemrég egy buszon utazva észrevette, hogy a buszvezető már-már unottan végzi ezt a feladatot.
„Igen, mert pontosan tudja, hogy nagy százalékban becsapják, és ha szigorúbban lépne fel, akkor őt vonnák felelősségre” – válaszolta Naszályi.
A beszélgetés végén a szakszervezeti vezető jelezte, hogy a következő hetekben is figyelemmel fogják kísérni a fővárosi döntéshozatal alakulását, különösen a közlekedési cégeket érintő kérdésekben.
„Izgalmas idők elé nézünk, és lesz még miről beszélgetnünk” – zárta a beszélgetést M. Kende Péter.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
