PIRKADAT M. Kende Péterrel: Dr. Soós Adrianna

PIRKADAT M. Kende Péterrel: Dr. Soós Adrianna

A PIRKADAT mai vendége Dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője, aki a hétvégi orvosdemonstrációról, a magyar egészségügyi rendszer problémáiról és a szükséges reformokról beszélt.

Miért tüntettek az egészségügyi dolgozók?

A hétvégi orvosdemonstrációt a Független Egészségügyi Szakszervezet is támogatta, és Dr. Soós Adrianna személyesen is felszólalt rajta. A demonstráció nem kizárólag a bérek miatt szerveződött, hanem az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek tarthatatlansága miatt is.

„Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a nem orvosi dolgozók számára csak a bér számít, pedig ez nem igaz. Az egészségügyben extrém hosszú a munkaidő, rendkívül magas a fertőzésveszély és a pszichés terhelés, miközben az orvosoknak tíz évig kell tanulniuk, hogy szakorvosok lehessenek. A béremelések ellenére még mindig nem vonzó a pálya, hiszen a munkakörülmények továbbra is elviselhetetlenek” – magyarázta a szakszervezeti vezető.

Miért maradtak középkori állapotok a magyar egészségügyben?

M. Kende Péter rákérdezett arra, hogy mikor fognak eltűnni a kórházakból az áldatlan állapotok, és a betegek mikor találkozhatnak megfelelő felszereltséggel, kipihent személyzettel és tiszta környezettel.

„Magyarország egy főre vetítve feleannyit költ az egészségügyre, mint az EU-átlag, és még a V4 országokhoz képest is le vagyunk maradva. 2025-re az egészségügyi kiadások a költségvetés mindössze 4,2%-át teszik ki, ami messze nem elegendő. Ennek következménye, hogy nincsenek megfelelő eszközök, gyógyszerek, fertőtlenítők, klímák, védőfelszerelések. A magas kórházi fertőzési arány, a hosszú várólisták és a kimerült személyzet egyenes következménye ennek” – foglalta össze Dr. Soós Adrianna.

Van esély a változásra?

A demonstráció hatására az egészségügyi kormányzat nyitottnak mutatkozott a tárgyalásokra, és levelet küldött a szakszervezeteknek.

„Március 9-én kaptam egy levelet, amelyben jelezték, hogy nyitottak az egyeztetésre, és még az első negyedév végéig tárgyalni szeretnének. Ez reménykeltő, mert konkrét javaslataink vannak, például a munkaerő-bevonás, a bérek és a műszakpótlékok területén, valamint az egészségügyi ellátás jobb szervezésére is tettünk ajánlásokat.”

A pénz szó szerint emberéletekben mérhető

A beszélgetés során elhangzott, hogy az egészségügyi intézmények közötti finanszírozási különbségek is hozzájárulnak az egyenlőtlenségekhez.

„A nagyobb forrásokkal rendelkező kórházakban, például az országos intézetekben és klinikákon, egyharmaddal alacsonyabb a halálozási ráta. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a pénz közvetlenül befolyásolja a túlélési esélyeket. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy évente több százezer ember haljon meg csak azért, mert nem kap időben megfelelő ellátást.”

Mekkora kihívás lesz egy egészségügyi reform?

A 2026-os költségvetést a kormány már idén júniusig el akarja fogadni, így ha változást akarunk, most kellene tárgyalni a megfelelő források biztosításáról.

„Egy új kormányzat – legyen az bármely politikai erő – nem kerülheti el az egészségügyi reformot. A jelenlegi helyzet tarthatatlan, és a választók is tisztában vannak azzal, hogy komoly változásokra van szükség. Ha az uniós forrásokat sikerülne felszabadítani, akkor jelentős infrastrukturális fejlesztéseket lehetne végrehajtani.”

A szakszervezeti vezető hozzátette, hogy sokkal jobban kellene szabályozni az egészségügyi pénzfelhasználást is.

„Jelenleg a közbeszerzések monopolizálják a beszerzési folyamatokat, miközben sokkal olcsóbban lehetne eszközöket, gyógyszereket, védőfelszereléseket beszerezni. A rendszerben rengeteg pazarlás van, és ezt megfelelő szabályozással jelentősen csökkenteni lehetne. Például a megyei kórházak fejlesztésével biztosítani lehetne, hogy minden régióban legyen egy jól felszerelt központ, de ehhez az is kell, hogy a kisebb településekről odacsábítsák a szakembereket, például lakhatási támogatással.”

Mi a következő lépés?

A szakszervezet továbbra is követelni fogja a reformokat, és aktívan részt vesz a tárgyalásokon.

„Nem elég a jelenlegi rendszerben egy kis pénzt ide-oda csoportosítani, mert az csak tüneti kezelés. Egy átfogó reformra van szükség, amely megfelelő forrásokat biztosít, és javítja a szervezési hatékonyságot. Nagyon remélem, hogy minden politikai erő felismeri ennek a fontosságát, mert emberéletekről van szó” – zárta a beszélgetést Dr. Soós Adrianna.

M. Kende Péter hozzátette, hogy figyelemmel kísérik a közelgő tárgyalásokat és a 2026-os költségvetési folyamatokat, hiszen az egészségügyi rendszer jövője mindenkit érint.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.