PIRKADAT M. Kende Péterrel: Nagy Erzsébet
A PIRKADAT mai vendége Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja, aki az oktatási rendszer aktuális kérdéseiről, a kompetenciamérés körüli vitákról és a pedagógusok helyzetéről beszélt.
Kompetenciamérés: érdemjegyek és felvételi bizonytalanság
A beszélgetés egyik fő témája a kompetenciamérés értékelése volt. A kormány korábban bejelentette, hogy a mérés eredménye két érdemjegyként beszámít a diákok jegyei közé, és a felvételi elbírálás során is figyelembe veszik. Azonban a széleskörű szakmai és szülői tiltakozás hatására ezt a döntést visszavonták.
„Ez egy diagnosztikus mérés, amely az iskolák számára nyújt visszajelzést, nem pedig a diákok egyéni teljesítményét kellene minősítenie” – mondta Nagy Erzsébet.
A szakszervezetek, pedagógusok és szülők is aggodalmukat fejezték ki, hogy a felvételi rendszerbe való beépítés indokolatlan nyomást helyezne a diákokra. Bár a kormány meghátrált, továbbra sem világos, milyen irányba fogják fejleszteni a rendszert.
Ki felelős az oktatás eredményeiért?
A kompetenciamérések évről évre aggasztó eredményeket mutatnak. M. Kende Péter felvetette, hogy az oktatási kormányzat a pedagógusokra és a szülőkre háríthatja a felelősséget, amire Nagy Erzsébet úgy reagált:
„A mérés célja az lenne, hogy segítsen az iskoláknak azonosítani a fejlesztési területeket. A probléma az, hogy az iskolák nem rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyekkel ténylegesen javítani tudnák az eredményeket. A tananyagmennyiség túl nagy, a tanítási módszerek nem igazodnak a modern követelményekhez, és nincs idő a gyakorlati alkalmazásra.”
A szakmai szervezetek hiába hívják fel a figyelmet ezekre a problémákra, az oktatási kormányzat nem mutat hajlandóságot az érdemi párbeszédre.
A Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata és az egyeztetések hiánya
Az idei évben sor kerül a Nemzeti Alaptanterv (NAT) felülvizsgálatára, ám Nagy Erzsébet szerint az ezzel kapcsolatos szakmai egyeztetések teljesen hiányoznak.
„Korábban legalább lehetett tudni, hogy kik dolgoznak a NAT-on, most viszont csak egy-két nevet hallunk, a tényleges döntéshozók rejtve maradnak. Nem tudjuk, hogy hová lehetne eljuttatni szakmai javaslatokat, és úgy tűnik, hogy a minisztérium nem is törekszik valódi egyeztetésekre.”
Az oktatás reformjához elengedhetetlen lenne, hogy a tananyag kevésbé a lexikális tudásra, és inkább a kritikus gondolkodásra, az összefüggések felismerésére és a gyakorlati alkalmazásra épüljön.
Jubileumi jutalmak és a pedagógusok bérhelyzete
A beszélgetés során szóba került a pedagógusok jubileumi jutalma is, amelyet az új szabályozás miatt sokan nem kaptak meg. Az egyházi és magánintézményekben eltöltött éveket most már beszámítják a szakmai gyakorlatba, de sokan így is kimaradnak a juttatásból.
„A Belügyminisztérium belátta, hogy ezzel valamit kezdeni kellene, és felajánlotta az egyeztetés lehetőségét. Három törvényjavaslatot dolgoztunk ki, de mindhármat elutasították, azóta pedig várjuk, hogy ők tegyenek le egy saját javaslatot, amire eddig nem került sor.”
A pedagógusbérek emelésével kapcsolatban is torzított számokat kommunikál a kormány. Bár hivatalosan 21,2%-os béremelésről beszélnek, a valóságban az emelés mértéke nagyban eltér a különböző fizetési fokozatok között.
„A gyakornoki és a pedagógus I. kategóriában valóban van 21,4%-os emelés, de a magasabb kategóriákban már csak 12-19% közötti emelésekről beszélhetünk, így a kormány által hangoztatott átlagos növekedés nem tükrözi a valóságot.”
Monitoring Bizottság: pénteken kiderülhet valami?
A Monitoring Bizottság pénteki ülésén a kormány egy félidős jelentést kíván elfogadtatni, amelyben saját értelmezésében számol be az oktatás területén elért „eredményekről”.
„A jelentés szerint rekordszintű béremelés történt, és a pedagógushiány megoldódott, ami a valóságban nem igaz. Az egyeztetések során jelezni fogjuk az unió felé is, hogy a magyar oktatási rendszer problémái messze nincsenek megoldva” – mondta Nagy Erzsébet.
Bár a Monitoring Bizottság formálisan dönthet a jelentés elfogadásáról, az ott ülő kormányzati képviselők többsége miatt valószínűleg a kritikus vélemények ellenére is átmegy a dokumentum. A szakszervezetek azonban arra törekszenek, hogy legalább a nyilvánosság számára egyértelművé váljanak a problémák.
Hogyan tovább?
A beszélgetés végén M. Kende Péter felvetette, hogy a pedagógusoknak és a szülőknek továbbra is folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a változásokat, és aktívan részt kell venniük a szakmai vitákban.
„Ha történik valamilyen pozitív előrelépés, arról is beszámolunk” – zárta a beszélgetést Nagy Erzsébet.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
