Dr. Kis-Benedek József: Szíriai vérengzés, Közel-Keleti hatalmi átrendeződés és Európa hallgatása
A PIRKADAT mai vendége Dr. Kis-Benedek József, biztonságpolitikai szakértő, volt katonai attasé és egyetemi tanár volt, akivel Breuer Péter a közel-keleti konfliktusok aktuális eseményeiről, a szíriai mészárlásokról, az alaviták helyzetéről és az izraeli stratégiáról beszélgetett.
Szíriában tömeges kivégzések zajlanak: Tisztogatás vagy politikai bosszú?
Az új szíriai vezetés bejelentette, hogy befejezték az „ellenséges elemek” elleni tisztogatásokat, amelyek több mint 1000 ember halálát okozták.
„Ez leszámolás. Egy hatalmi átrendeződés, amelynek egyik célja a korábbi rendszer embereinek megsemmisítése. Az új vezetés nem csak a volt rendszer embereit üldözi, hanem a keresztényeket és a drúzokat is.”
Breuer Péter rákérdezett, hogy miért váltak a keresztények célponttá, mire Kis-Benedek azt válaszolta:
„Rossz helyre születtek. A mostani szír vezetés szunnita irányba tolódik, és az iszlám szélsőségesebb vonalait követi. A keresztényeket üldözni könnyű, hiszen nincs mögöttük jelentős fegyveres erő vagy nemzetközi támogatás.”
Eközben az Európai Unió hallgat, az Egyesült Államok nem avatkozik közbe, és az arab országok is csak óvatos kritikát fogalmaztak meg.
Izrael humanitárius segítséget nyújt az alavitáknak
A szíriai mészárlások következtében az alaviták azonnali életmentő segítséget kértek Izraeltől.
„Ki gondolta volna két éve, hogy Izrael segíteni fog egy olyan kisebbségen, amely eddig ellenségként tekintett rá?” – tette fel a kérdést Breuer Péter.
Izrael a kabinetülésén jóváhagyta az élelmiszer- és gyógyszersegélyek szállítását az alaviták számára. Kis-Benedek szerint ez nemcsak humanitárius döntés, hanem stratégiai lépés is.
„Ez egy intelligens politika. Ha Izrael segíti az alavitákat, azzal növelheti befolyását a térségben, és olyan kapcsolatokat építhet ki, amelyek a jövőben előnyt jelentenek.”
Új munkahelyek a szíriai drúzoknak: Izrael megnyitja a határt
A beszélgetés egyik legérdekesebb témája a drúzok helyzete volt.
„Emlékszik a jó kerítésre Libanonból? Most ugyanez történik a Golán-fennsíkon: a szíriai drúzok Izraelbe mehetnek dolgozni.”
Ez Kis-Benedek szerint jelentős lépés, hiszen a szíriai drúzok szoros kapcsolatot tarthatnak fenn Izraelben élő rokonaikkal, és munkahelyet találhatnak egy stabil gazdasági környezetben.
Hágai Nemzetközi Bíróság botránya: Kézfogás egy tömeggyilkossal
A nemzetközi diplomácia egyik legnagyobb botránya az elmúlt napokban az volt, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság elnöke találkozott az új szír vezetővel, és kézfogásukkal legitimálta a több mint 1000 ember haláláért felelős politikai tisztogatást.
„Az abszurditás csúcsa, hogy ugyanaz a bíróság, amely nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu ellen, most kezet fogott egy tömeggyilkossal.”
Kis-Benedek szerint ez tovább rombolja a Hágai Bíróság hitelességét, amelyet már egyébként is rengeteg kritika ér az utóbbi években.
Törökország és Szíria: A menekültek visszaküldése
Törökország egyre nagyobb nyomást gyakorol a szíriai menekültekre, hogy térjenek haza.
„Ankara számára a szíriai menekültek komoly gazdasági és politikai teher. Most, hogy Szíriában a vezetés bejelentette a ‘béke’ helyreállítását, Törökország próbálja visszaküldeni azokat, akiket korábban befogadott.”
Kis-Benedek szerint azonban a menekültek egy része nem akar visszatérni, mert nem bíznak az új rendszerben, és tartanak attól, hogy ők lesznek a következő célpontok a tisztogatások során.
A kurdok leteszik a fegyvert: Békés jövő vagy stratégiai húzás?
A szíriai kurdok bejelentették, hogy befejezik a fegyveres harcot.
„Ez elsőre pozitív hír, de a nagy kérdés az, hogy a törökök mennyire fognak bízni ebben a döntésben.”
A törökök eddig is ellenségként tekintettek a kurdokra, és nem valószínű, hogy egyik napról a másikra megváltozik a hozzáállásuk.
Európa újra felosztaná Szíriát?
A történelem során már többször előfordult, hogy nagyhatalmak vonalzóval rajzolták újra a térképet. Kis-Benedek szerint nem kizárt, hogy a jelenlegi káosz közepette újra felosztanák Szíriát.
„Ez inkább a középhatalmak érdeke, mint a nagyhatalmaké. Oroszország például mindent megtesz, hogy megtartsa a térségben a befolyását.”
Az oroszok létfontosságúnak tartják a szíriai katonai bázisaikat, és várhatóan megpróbálnak minél több területet megőrizni a befolyásuk alatt.
Mi lesz az izraeli-szír tűzszünettel?
Bár Izrael és Szíria között hivatalosan nincs béke, az elmúlt években viszonylagos tűzszünet állt fenn.
„Izrael nem támadja a szír hadsereget, de folyamatosan figyeli az iráni fegyverszállítmányokat, és ha kell, beavatkozik.”
A szakértő szerint az új szír vezetés fellépése miatt a viszony még feszültebbé válhat, és nem kizárt, hogy az izraeli hadseregnek ismét célba kell vennie bizonyos szíriai célpontokat.
Zárszó: Egy veszélyes időszak kezdete
Dr. Kis-Benedek József szerint a Közel-Keleten egyre nagyobb a feszültség, és a nemzetközi közösség nem reagál megfelelően.
„Európa és az Egyesült Államok jelenleg kivár, de a jelenlegi folyamatok hosszú távon még nagyobb problémákhoz vezethetnek.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
