Gyarmati István: Az atlantizmus válsága és az európai politika útkeresése
A PIRKADAT vendége Dr. Gyarmati István, volt nagykövet és biztonságpolitikai szakértő volt, akivel Breuer Péter az atlantizmus válságáról, az amerikai elnök kiszámíthatatlanságáról és Európa politikai jövőjéről beszélgetett.
Amerika és az atlantizmus: Hol tartunk most?
Gyarmati István szerint az atlantizmus válságban van, ami elsősorban az amerikai politika változékonyságának köszönhető.
„Az Egyesült Államok kiszámíthatatlansága veszélyt jelent a transzatlanti együttműködésre. Egyik nap ezt mondják, másik nap mást csinálnak. Így nagyon nehéz hosszú távon együttműködni.”
Trump és Biden politikája között nagy különbségek vannak, de mindketten Amerika érdekeit helyezik előtérbe, és egyre inkább csökkentenék az európai elköteleződést.
„Ha Trump újra elnök lesz, még nagyobb lesz a nyomás Európán, hogy saját védelméről gondoskodjon.”
Ukrajna és az amerikai külpolitika: Mi lesz Zelenszkijjel?
Gyarmati kiemelte, hogy Trump jelenleg nyomást gyakorol Zelenszkijre, és az amerikai katonai segítségnyújtás bizonytalanná vált.
„Ez lényegében elárulás. Nem Putyinra kellene nyomást gyakorolni, hanem őt kellene féken tartani.”
A szakértő szerint a döntések mögött nem irracionális érvek állnak, de a kiszámíthatatlanság miatt Ukrajna helyzete rendkívül nehézzé vált.
Európa helyzete: Mocsár vagy lehetőség?
Breuer Péter felvetette, hogy Európa egy mocsárba süllyedt, míg Gyarmati István optimistábban látja a helyzetet.
„Európának valóban voltak és vannak problémái, de most jön a kilábalás időszaka. Az új német kormány, a brit kormány váratlanul jól teljesít, és Franciaország is összeszedi magát.”
Külön kiemelte, hogy Olaszországban Giorgia Meloni politikája kellemes meglepetésként hatott, és Marine Le Pen is középre kezd húzódni.
„Nem kell temetni Európát, sőt! A szélsőségek visszaszorulnak, és az új politikai erők megtalálják a helyüket.”
Trump és Németország: Példa nélküli beavatkozás?
Szóba került Donald Trump beavatkozása a német politikába, mivel az amerikai alelnök nyíltan támogatott egy német pártot, miközben nem találkozott a német kancellárral.
„Ez példa nélküli. Ilyen még nem történt, hogy egy amerikai vezető nyíltan beavatkozzon egy másik ország belpolitikájába.”
Breuer Péter szerint a világ változik, és ez már „napjaink új realitása”, ám Gyarmati úgy véli, hogy ez nem jó irány, és veszélyes precedenst teremthet.
Liberálisok és konzervatívok: Kinek van szerepe Európa jövőjében?
Gyarmati István szerint Európa felvirágoztatásához nemcsak liberálisokra, hanem konzervatívokra és baloldali politikusokra is szükség van.
„Nem szeretem a szélsőségeket, de bizonyos értelemben még rájuk is szükség van, mert ők mondják ki azokat a problémákat, amiket a mainstream politika elkerül.”
Breuer Péter felvetette, hogy az egyházaknak nagyobb szerepet kellene kapniuk az oktatásban és az egészségügyben.
Gyarmati szerint ez egy bonyolult kérdés, mert bár az egyházi intézmények értékes munkát végeznek, nem lenne jó, ha túl nagy súlyuk lenne az állami rendszer rovására.
„Ha az egyházi iskolák több támogatást kapnak, mint az államiak, az nem feltétlenül igazságos.”
Izrael és az amerikai politika: Különleges kapcsolat
Az izraeli helyzettel kapcsolatban Gyarmati rámutatott, hogy az amerikai elnök komoly nyomást gyakorol a zsidó államra, de ezt megfelelő politikai lépésekkel Izrael „honorálni” tudja.
„Ez az egyik legjobb példa arra, hogy egy ország hogyan tudja kihasználni az amerikai külpolitika változásait a saját előnyére.”
Ezzel szemben Ukrajnában és Európában nem így történik, és ez hosszú távon komoly problémákat vet fel.
A Hágai Bíróság és a nemzetközi jog válsága
A beszélgetés végén szóba került a Hágai Nemzetközi Bíróság szerepe, amely az utóbbi időben ellentmondásos döntéseket hozott.
„A hágai bíróság működésképtelen, és lehet, hogy érdemes lenne kilépni belőle.”
Breuer Péter szerint az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) is fel kellene számolni, de Gyarmati István ezzel nem értett egyet.
„A WHO-nak komoly szerepe van, nem lehet párhuzamot vonni a két szervezet között.”
A beszélgetés egyik fontos üzenete volt, hogy Magyarországnak és Európának nem siránkoznia kell a változások miatt, hanem alkalmazkodnia kell hozzájuk.
„Az amerikai politikát nem lehet megváltoztatni, de fel lehet készülni rá. A kérdés az, hogy ki tudunk-e mászni a mocsárból, vagy hagyjuk magunkat elsüllyedni benne.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
