Volt Egyszer – Bedő Iván pályája a Magyar Rádiótól Berlinig
A rádiós karrier kezdete
Sebes György műsorának vendége Bedő Iván, a HVG újságírója volt, aki hosszú éveken át dolgozott a Magyar Rádióban. Karrierje egy véletlennek köszönhetően indult: egy egyetemi évfolyamtársa ajánlotta be rádiófigyelőnek a hírszerkesztőségbe, amikor valaki helyettesítőt keresett. Így kezdte 1972-ben a rádiós pályafutását, és ott is ragadt. A rádiófigyelő feladata az volt, hogy külföldi adók híreit kövesse – például a BBC, a Szabad Európa vagy a moszkvai rádió adásait –, és ezekkel kiegészítse az MTI híreit.
Hírszerkesztőként a Magyar Rádióban
A rádiófigyelői munka jó iskola volt, és Bedő Iván hamarosan hírszerkesztő lett. A hírszerkesztés sajátos műfaj: névtelen, íróasztal melletti munka, ahol turnusokban dolgoztak a szerkesztők. A hírszerkesztőség akkoriban fontos szerepet játszott a tájékoztatásban, és viszonylagos szabadságot élvezett, bár a központi irányítás érzékelhető volt.
A rádióban már a 70-es évek végén is igyekeztek a lehetőségekhez mérten szabadabban tájékoztatni. A hírszerkesztők rendszeresen használták a nyugati hírforrásokat, és amíg nem volt kifejezett tiltás, beépíthették azokat a hírekbe. A rendszer különösen a 80-as évek második felében vált engedékenyebbé, amikor a sajtóirányítás falait sokan próbálták kitolni.
A csernobili katasztrófa híre – a Magyar Rádió az elsők között
Bedő Iván az egyik legismertebb sajtótörténeti pillanat főszereplője volt: 1986 áprilisában ő volt az a hírszerkesztő, aki először bemondta a csernobili katasztrófáról szóló híreket a magyar rádióban.
A tragédia híre hétfőn vált nyilvánvalóvá, amikor a skandináv országok felett radioaktív felhőt észleltek. Az MTI csak szűkszavú jelentéseket adott ki, de a rádiófigyelők folyamatosan követték a BBC és más nyugati rádiók tudósításait. Bedő Iván este úgy döntött, hogy a rendelkezésére álló információkat bemondja. Először a Petőfi Rádió híradásában hangzott el a hír, majd a 22 órás Kossuth híradóban is.
Bár másnap reggel jött a figyelmeztetés, hogy ezt nem lett volna szabad közölni, addigra már több műsorban is elhangzott. Az eset miatt formálisan figyelmeztetést kapott, és három hónapig nem vállalhatott pluszmunkát, de ennél súlyosabb retorzió nem érte.
Tudósítóként az NDK-ban – az utolsó magyar rádiós Berlinben
1987-ben Bedő Iván Berlinbe került a Magyar Rádió tudósítójaként. A magyar és lengyel tudósítók különleges helyzetben voltak: szabadabban mozoghattak az NDK-ban, mint a nyugati újságírók, és otthon be is számolhattak az ottani eseményekről.
Az NDK már a 80-as évek végén forrongott. Az emberek egyre nyíltabban kritizálták a rendszert, gyűléseken felszólaltak, és amikor Magyarország megnyitotta a határait az NDK menekültjei előtt, világossá vált, hogy a helyzet tarthatatlan.
Bedő Iván testközelből látta a rendszer bomlását, és beszámolóit rendszeresen közvetítette a Magyar Rádió. A berlini fal ledőlése azonban még így is váratlanul érte. Günter Schabowski, az NDK pártvezetője egy sajtótájékoztatón véletlenül rosszul fogalmazott, és azt a benyomást keltette, hogy az utazási korlátozásokat azonnali hatállyal eltörölték. A hír futótűzként terjedt, és az emberek ezrével vonultak a határátkelőkhöz.
Visszatérés Berlinbe – egy másik korszak tudósítójaként
Bedő Iván 1991-ig maradt Berlinben, majd 1999-ben ismét odahelyezték a Magyar Rádió tudósítójaként. Ezúttal azonban egy másik világba tért vissza: a német újraegyesítés után már nem az egykori NDK volt a tudósításai középpontjában, hanem a fővárossá váló Berlin politikai és gazdasági folyamatai.
Bár időközben a média is átalakult, és a rádió szerepe megváltozott, Berlin továbbra is izgalmas helyszín maradt. Bedő Iván négy évig dolgozott ott második tudósítói időszaka alatt, majd végül hazatért, és a HVG-nél folytatta újságírói pályáját.
A beszélgetés első része itt ért véget, a következő adásban pedig Bedő Iván újságírói pályájának későbbi szakaszairól esett szó.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
