Volt Egyszer – Sebes György műsora: Komlósi Gábor első rész
Sebes György Volt Egyszer című műsorának vendége ezúttal Komlósi Gábor, az ismert újságíró, szerkesztő, médiaszakember volt, aki egy izgalmas és sokrétű pályafutásról mesélt. A beszélgetés során szó esett a magyar médiavilág átalakulásáról, az újságírás megváltozott szerepéről, valamint Komlósi személyes és szakmai útjáról, amely már 13 és fél évesen elkezdődött.
A széles életút és a visszavonulás kérdése
Komlósi Gábor saját életfilozófiáját azzal jellemezte, hogy számára az életút nem hosszú, hanem széles kell, hogy legyen. Több évtizedes médiás tapasztalat után ma már visszavonult az aktív újságírástól, de egykori médiaiskolájában továbbra is tanít. „Én annyi mindent csináltam, hogy már nem hiszem, hogy az öreg kutya új trükköket tanulhat” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte időben kell tudni visszavonulni, elkerülve a kétségbeesett kapaszkodást a reflektorfénybe.
A magyar újságírás hanyatlása
A beszélgetés során Komlósi Gábor kritikusan szólt a magyar újságírás jelenlegi helyzetéről. Kiemelte, hogy a rendszerváltás után sok újságíró elvesztette hitelességét, és a szakma leértékelődött. „Eljött a Kánaán, aztán beleért a kezünk a bilibe” – fogalmazott ironikusan. Szerinte az újságírók egy része túl gyorsan alkalmazkodott az új politikai és gazdasági viszonyokhoz, és sokan kompromisszumokat kötöttek a hitelességük rovására.
A szakma hanyatlásának egyik jele, hogy az alapelvek, például a „hallgattassék meg a másik fél is” elve, ma már nem érvényesül. „Egyes szerkesztőségekben már azt mondják, hogy az olvasót csak az érdekli, amit az egyik oldal mond, a másikat inkább ki se kérdezzük” – jegyezte meg szomorúan.
Az újságírás kezdete: egy sérülés és a Népsport
Komlósi pályafutása egy váratlan fordulattal indult. Fiatalon pingpongozott, de egy súlyos sérülés – egy hat és fél helyen eltört láb – véget vetett sportkarrierjének. Sportközeli kapcsolatait azonban kihasználva kezdett újságírással foglalkozni, és a Népsport legendás újságírója, Hámori Tibor mentorálásával vált a szakma részévé.
Hámori Tibor, bár zseniális újságíró volt, Komlósi szerint „a világ legszétszórtabb embere” volt. Egyik anekdotája szerint a szerkesztőségben három napig kereste a kalapját, amely közben egy hűtőszekrényben pihent. Komlósi kezdetben eredményeket és háttérinformációkat szállított neki, majd egyre több saját anyagot írt, így fiatalon belesodródott az újságírás világába.
Családi háttér és korai médiás tapasztalatok
Komlósi édesanyja, Zsigmond Márta, ismert lapszerkesztő volt, így már gyerekkorában betekinthetett a szerkesztőségi munka világába. A nyomdák, szerkesztőségek és a lapkészítés folyamata természetes közegévé vált. „Hozzánk a lakásba járt a Burda, a Vogue és más külföldi divatlapok. Anyám ollóval szerkesztett, szó szerint” – mesélte, utalva arra, hogy az akkori magyar magazinok sok tartalmat átvettek a nyugati sajtóból.
A nagy trükk: egy tudósítás Hámori Tibor nevében
Komlósi egyik legnagyobb újságírói bravúrja az volt, amikor 20 évesen megírta a magyar pingpong-világbajnokok sikeréről szóló cikket, amelyet hivatalosan Hámori Tibor neve alatt közöltek le. A tudósító valójában Észak-Koreában tartózkodott, ahol a cenzúra miatt alig tudott híreket küldeni. Így Komlósi itthonról rakott össze egy teljes cikket, amely a lap szerint „visszahozta Hámori régi formáját.” Évtizedekkel később maga Hámori idézte saját „cikkéből” Komlósi előtt, nem tudva, hogy azt valójában ő írta.
Áttérés a televízióhoz és a bukás a fociban
Komlósi a rádiózás és az írott sajtó után végül a televízióban is kipróbálta magát, de elmondása szerint a sportkommentátorként nem aratott osztatlan sikert. A foci különösen kemény terep volt számára. „A fociban az eredmény számít, engem viszont jobban érdekelt, hogy miért nem sikerült valakinek jól játszania – például mert előző este felsírt a gyereke, vagy megcsalta a felesége” – mondta nevetve.
Radnai János, a Telesport vezetője nem volt elégedett a stílusával, és azt tanácsolta neki, hogy „a néző a fociközvetítés alatt nem sztorizást vár, hanem azt, hogy a játékot narráljuk neki.” Komlósi ezt nem tudta vagy nem akarta teljesen elfogadni, így végül más irányba fordult.
A televíziózás hőskora és a totógyilkos közvetítés
A televíziózás kezdeti időszakának nehézségeiről is mesélt, amikor még minden technikai trükköt kézzel kellett megoldani. Egyik emlékezetes bakija az volt, amikor egy totóeredményeket kellett felolvasnia, de ahelyett, hogy unottan bemondta volna, a saját totószelvényén mutatta be a heti nyerő számokat. Ez radikális újításnak számított akkoriban, és nem is engedték, hogy élő adásban maradjon.
Egy másik híres baki egy díszletezőhöz fűződik, akit azért rúgtak ki, mert a híradóban a rossz oldalt mutatta meg egy Kádár János érkezéséről szóló képes beszámoló során, így a kamera azt mutatta, ahogy Kádár arcát eltüntetik a képből.
Összegzés és folytatás
A beszélgetés végére Sebes György megállapította, hogy még rengeteg téma maradt Komlósi Gábor életútjából, amelyet érdemes lenne tovább boncolgatni. Így a következő adásban folytatják a történeteket, a televíziózás világáról, a rádiós tapasztalatokról és Komlósi médiában töltött pályafutásának további érdekességeiről.
A Volt Egyszer ezzel egy újabb izgalmas epizódot hozott, amely nemcsak a nosztalgiázóknak, hanem a média világára kíváncsi hallgatóknak is sok tanulsággal szolgált.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
