PIRKADAT Breuer Péterrel: Dr. Kis-Benedek József – Biztonságpolitikai kihívások Ukrajnától a Közel-Keletig
A PIRKADAT vendége Dr. Kis-Benedek József egyetemi tanár, katonapolitikai szakértő volt, aki az ukrán fronthelyzetről, Trump geopolitikai terveiről és a Közel-Keleten zajló eseményekről fejtette ki véleményét.
Ukrajnai háború: mi várható a következő hónapokban?
A háborús helyzet továbbra is forrongó, és nem várható gyors megoldás. Trump ugyan azt ígérte, hogy 24 órán belül véget vetne a háborúnak, majd ezt később 100 napra módosította, de Dr. Kis-Benedek szerint még ez az időkeret is túl optimista.
„Jelenleg az oroszok próbálnak előretörni nagy veszteségek árán, miközben az ukránok is támadnak.”
Az Egyesült Államok csökkenteni szeretné Ukrajna támogatását, és egyre inkább Európára hárítaná a fegyverellátás felelősségét. Trump elvárná, hogy az európai országok GDP-jük 5%-át fordítsák védelmi kiadásokra, de ez teljesíthetetlennek tűnik.
„Egyetlen európai ország van, amely közel áll ehhez a szinthez: Lengyelország, amely már most is a GDP 4%-át fordítja katonai kiadásokra.”
Magyarország esetében már a 2%-os védelmi költségvetés elérése is komoly gazdasági terhet jelentett.
Tűzszünet vagy végső harc?
A konfliktus egyik kulcskérdése, hogy milyen feltételekkel alakulhat ki tűzszünet. Putyin célja, hogy minél nagyobb területet szerezzen meg az érdemi tárgyalások előtt. Az ukránok szerint egy 200 ezer fős nemzetközi haderőre lenne szükség a béke fenntartásához, de az oroszok nem fogadnák el, hogy NATO-tagállamok katonái állomásozzanak Ukrajnában.
„Putyin nem hajlandó visszaadni az elfoglalt négy megyét, és a NATO-terjeszkedés kérdésében sem enged.”
A nyugati támogatások csökkentése komoly problémát jelent Ukrajna számára, de Oroszország sem áll túl jól gazdaságilag – még ha erről kevesebbet is beszélnek.
Közel-Kelet: Trump és Netanjahu stratégiai egyeztetése
Az Egyesült Államok elkötelezettsége Izrael mellett töretlen. Függetlenül attól, hogy demokrata vagy republikánus kormány van hatalmon, az amerikai külpolitika kiáll Izrael mellett.
„Trump elsőként Netanjahut hívta magához, ami világos jelzés arról, hogy az amerikai külpolitika fókuszában továbbra is Izrael áll.”
Bár az USA és Izrael érdekei nem mindenben egyeznek, a közel-keleti rendezésben közös stratégiai célokat próbálnak kialakítani.
Az „ingatlanügylet”: Trump elképzelése a gázai lakosság kitelepítéséről
Trump felvetette, hogy a Gázai övezet lakóit más arab országokba kellene áttelepíteni, például Egyiptomba vagy Jordániába.
„Ez komolytalan elképzelés. Embereket nem lehet úgy kezelni, mint ingatlanokat, amelyeket egyik helyről a másikra áthelyeznek.”
Jordánia és Egyiptom kategorikusan elutasította ezt a lehetőséget, és Trump terve gyakorlatilag megvalósíthatatlannak tűnik.
Az 50 millió dolláros „kondomügy” és az amerikai fegyverszállítások
Nagy visszhangot keltett, amikor a Fehér Ház új szóvivője bejelentette, hogy 50 millió dollár értékben küldtek óvszereket Ukrajnának.
„Hadászati célokra biztosan nem használták, legfeljebb a születésszabályozásra. Ez egy abszurd bejelentés volt, de a politikusok rábuktak.”
Eközben az USA feloldotta az Izraelnek szánt fegyverszállításokat, amelyek között nagy hatóerejű, akár 2000 kilogrammos bunkerromboló bombák is vannak.
„Ezek a bombák több réteg betont is képesek áttörni. Nem Gázában fogják bevetni, hanem inkább egy esetleges Irán elleni akcióra készülhetnek.”
A gázai újjáépítés kérdése
A jelenlegi harcok során Gáza jelentős része elpusztult. Az épületek többsége romokban hever, és hatalmas összegek kellenének a város újjáépítéséhez.
„A törmeléket el kell szállítani, az építkezésekhez infrastruktúrát kell kiépíteni. Ez évtizedekbe telhet.”
A nagy kérdés, hogy ki finanszírozza az újjáépítést. A nyugati országok garanciát várnak arra, hogy a várost nem bombázzák le újra.
„Izrael katonai sikereket ért el, de a Hamász ideológiáját nem sikerült felszámolni.”
A Hamász továbbra is jelen van Gázában, és az ottani lakosság egy része továbbra is támogatja.
A Hamász hatalma és a palesztin belpolitika
Bár egyes elemzők szerint a Hamász megsemmisült, Dr. Kis-Benedek szerint ez téves megállapítás.
„A Hamász továbbra is helyhatósági szerepet tölt be Gázában. Egyeseket kivégeznek, akiket árulónak tartanak, és a szervezet terrorista módszerekkel tartja fenn a hatalmát.”
Közben a palesztin nemzeti hatóság is egyre gyengébb, és a Hamász befolyása Ciszjordániában is növekszik.
„A palesztin nemzeti hatóság legalább olyan korrupt, mint a Hamász. Az utóbbi viszont kevésbé mutat hajlandóságot a kompromisszumra.”
Trump és az Ábrahám-megállapodások kiterjesztése
A műsor végén felmerült, hogy Trump újabb arab országokat próbálna bevonni az Ábrahám-megállapodásokba, amelyek Izrael és több arab állam közötti normalizációt segítették.
„Jelenleg Szaúd-Arábia a kulcsszereplő, de világossá tették, hogy csak akkor lépnek tovább, ha a palesztinok és Izrael valamilyen megállapodásra jutnak.”
Jelen állás szerint ez még nagyon távolinak tűnik, de a diplomáciai tárgyalások folytatódnak.
Összegzés
A beszélgetésből kiderült, hogy az ukrán háború elhúzódhat, és Trump tervei túl optimisták. Az USA és Európa közötti támogatási vita meghatározhatja a konfliktus alakulását.
A Közel-Keleten Izrael és az USA továbbra is stratégiai partnerek, de Trump egyes javaslatai – például a gázai lakosság áttelepítése – nem reálisak. Az izraeli fegyverellátás folytatódik, és a régióban továbbra is nagyfokú instabilitás várható.
A Hamász nem tűnt el, és a palesztin belpolitika is egyre bonyolultabbá válik. Az Ábrahám-megállapodások bővítése egyelőre nem tűnik valószínűnek, amíg a palesztin kérdés nem rendeződik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
