PIRKADAT Breuer Péterrel: Hortay Olivér – Az energetikai háború és Trump olajpolitikája
A PIRKADAT vendége Dr. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetikai üzletágának vezetője volt, aki az orosz szankciók hatásairól, az európai energiapiac változásairól és az amerikai energiapolitika globális következményeiről osztotta meg elemzését.
Szankciók Oroszországgal szemben: mi történik valójában?
Az Európai Unió külügyminiszterei nemrégiben döntöttek arról, hogy mi legyen a meglévő 15 szankciós csomag sorsa. Bár a magyar kormány korábban belengette a vétót, végül három biztosíték megszerzése után elállt ettől.
„A magyar kormány három feltételt szabott, amelyeket végül az Európai Bizottság elfogadott.”
- Az ukrán gáztranzit helyreállítása – Az EU-nak segítenie kell az orosz-ukrán gáztranzit helyzet megoldásában.
- A török áramlat elleni támadások elítélése – Az EU ismerje el, hogy az ilyen akciók az egész közösség elleni támadások.
- Garanciák az olajtranzit biztonságára – Az EU kötelezze Ukrajnát arra, hogy az olajszállításokat ne veszélyeztethesse.
Miért kulcsszereplő az Európai Bizottság?
A Bizottság Zelenszkij számára az egyik legfontosabb szövetséges, ezért képes nyomást gyakorolni Ukrajnára.
„Trump esetleges támogatáscsökkentése után Ukrajnának még nagyobb szüksége lesz az EU-ra, ezért Brüsszel hatékonyabb lehet a tárgyalásokban.”
Németország és az „orosz” LNG-botrány
Bár Németország papíron elutasítja az orosz energiát, valójában folytatja az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlását, csak közvetítő országokon keresztül.
„Az orosz LNG olyan, mint a forró krumpli: mindenki kap belőle, de senki nem akarja nyíltan elismerni.”
Tavaly a német LNG-beszerzések hat és félszeresére nőttek az orosz forrásokból, de az orosz gáz legnagyobb befogadói Franciaország, Belgium és Spanyolország.
Trump energiapolitikája és hatása a világpiacra
Trump világossá tette, hogy az USA maximálisra pörgeti az olaj- és földgázkitermelést, amely jelentős geopolitikai változásokat hozhat.
„Trump nemcsak az amerikai kitermelést növelné, hanem az OPEC-et is erre szólította fel.”
Ez azért is érdekes, mert korábban Trump az ellenkezőjét kérte az OPEC-től: csökkentsék a kitermelést az árak növelése érdekében.
A nagy stratégiai játszma: mi Trump célja?
Rövid távon Trump célja az olajárak csökkentése, hogy:
- Enyhítse az amerikai inflációt.
- Gyorsítsa az orosz-ukrán konfliktus lezárását az orosz bevételek csökkentésével.
„Ez a stratégia hasonló ahhoz, amit az USA a hidegháborúban alkalmazott a Szovjetunió ellen.”
Hosszú távon azonban Trumpnak magasabb olajárakra lenne szüksége, hogy a megnövelt amerikai kitermelés valóban nyereséges legyen.
Mennyire együttműködő az OPEC?
Az OPEC számára Trump kérése kettős dilemma:
- Ha növelik a kitermelést, az árak csökkennek, ami Trumpnak segít.
- Ha viszont csökkentik a kitermelést, az amerikai olajvállalatok nagyobb piaci részesedést szerezhetnek.
„Trump stratégiája az OPEC-kel szemben okosabb lehet, mint Bidené volt, mert nagyobb együttműködésre késztetheti az olajkartellt.”
Mi lesz az orosz gáz feleslegével?
Oroszország sikeresen talált új piacokat az olajnak, de a földgáz esetében nehézségekbe ütközik.
„Oroszországnak 5-6 milliárd dollárnyi földgázra kellene új piacot találnia, de rövid távon nem tudja teljes mértékben megoldani ezt a problémát.”
Összegzés
- Az EU továbbra is megosztott az orosz energiaszankciók ügyében, és bár hivatalosan elutasítja az orosz gázt, valójában nagy mennyiségben importálja azt.
- Trump agresszívan növelné az amerikai olaj- és földgáztermelést, ami átrendezheti a globális energiapiacot és az orosz bevételeket is csökkentheti.
- Oroszország földgázpiaci helyzete bizonytalan, és az orosz energiapolitika a következő években komoly kihívások elé néz.
Hortay Olivér szerint az energiapiac következő időszaka nagy átrendeződéseket hozhat, amelyek az USA, Oroszország, az EU és az OPEC közötti kapcsolatokban is meghatározó szerepet játszanak majd.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
