A Heti TV „Hogy vagy?” című műsorában Szegvári Katalin ezúttal Porkoláb Gyöngyit látta vendégül, aki négygyermekes édesanyaként meglepő témához nyúlt: férfiakról, pontosabban apákról és gyermekeikről írt könyvet „Apa mondta” címmel. A kötetben olyan ismert személyek – például Eperjes Károly, Kemény Dénes, Kovács „Kokó” István, Lackfi János vagy Mező Misi – vallanak az apaságról, az apa-fiú, apa-lánya kapcsolatról, valamint azokról a nehézségekről, amelyekkel mindannyian szembesülhetnek a családban és a hétköznapokban. A beszélgetés során szó esett arról is, hogyan kezdődött ez a rendhagyó projekt, miért megkerülhetetlen téma a férfiak és gyermekek kapcsolata, és mi az összefüggés a szerző másik hivatása, a hospice-tevékenység és az apák megszólaltatása között.
Hogyan született az „Apa mondta” ötlete?
Porkoláb Gyöngyi elmondta, hogy eredetileg egy, a családról és az anyákról szóló rendezvénysorozatot szervezett, ahol sokszor szóba került, mennyire háttérbe szorulnak az apák, ha nevelésről és családi mintákról esik szó. Egyik alkalommal felvetődött benne, hogy jó lenne meghívni édesapákat is, akik őszintén mesélnének a gyermekükkel való kapcsolatukról. A szerző így emlékezett vissza a pillanatra:
„Azt gondoltam, szerkesztői szemmel, dobjuk már be az apa témát… és kiderült, hogy ez a beszélgetés a legérdekesebb, legizgalmasabb.”
Kiderült, hogy sok apa csak később, akár a baba megszületése után hetek-hónapok elteltével érzi igazán az apai kötődést. A meghitt és olykor szokatlanul őszinte vallomások megerősítették benne, hogy ez a téma nemcsak a családi asztalnál, hanem a társadalomban is nagyobb figyelmet érdemel.
A híres nevek és a személyes történetek
A könyvben szereplő tíz nagyinterjú egyik különlegessége, hogy ismert művészek, sportolók, üzletemberek – például Eperjes Károly, Kemény Dénes, Kovács „Kokó” István, Krisán László, Lackfi János, Litkai Gergely, Mező Misi, Őze Áron és Scherer Péter – rendkívüli nyíltsággal mesélnek örömeikről és nehézségeikről. A kötetben sajátos nézőpontot kapunk arról, milyen belső vívódásokkal küzd egy híres ember akkor, ha közben családapa is.
Őze Áron: apa árnyékában
Az egyik legerősebb történet Őze Ároné, aki őszintén beszél arról, milyen volt édesapja, Őze Lajos árnyékában felnőni, és hogy miként dolgozta fel az apa alkoholizmusa okozta fájdalmas emlékeket. Ő maga is szembesült a függőség veszélyével, és őszintén vallott arról, mennyire nehéz úgy megőrizni az identitást, hogy a közvélemény évtizedeken át a „nagy színész fiát” látja benne. A kötetben arra keresi a választ, miként lehet valaki egyszerre elismert művész és felelős édesapa.
Scherer Péter: „A vastaps alatt született meg a lányom”
Az egyik legmegrázóbb vallomás Scherer Péter nevéhez fűződik, aki éppen egy bemutató kellős közepén volt, amikor megszületett a gyermeke. Mint mondja, a társulat nem tudott lemondani a fellépésről, a „vastaps alatt született meg a lányom” – ezt a pillanatot pedig soha nem lehet visszahozni. A színész őszintén mesél arról a kettősségről, hogy a színházban is helyt kell állnia, ám eközben a lelke mélyén ott izzik az apai féltés és lelkifurdalás.
Kemény Dénes: csapatkapitány és apa
A legendás vízilabda-szövetségi kapitány, Kemény Dénes úgy tekint a válogatott játékosokra, mintha „egy egész csapatnak” lenne az apja, miközben a saját családjában is igyekszik helytállni. Aki nap mint nap fiatal tehetségekkel dolgozik, másként közelít az apaság témájához: fontos a szigor, de ugyanennyire lényeges a szeretet. A könyvből kiderül, hogyan alakíthatta Kemény Dénes sikeres pályáját az, hogy az edzői és apai szerep néha összefonódott az uszoda partján és a családi otthonban is.
Mező Misi: „Kudarcos apának” érezni magunkat
A Magna Cum Laude énekese, Mező Misi arról beszél, hogy a zenészéletmód rengeteg időt és energiát követel, így könnyen előfordulhat, hogy az ember „kudarcos apának” tartja magát, ha nem tud annyi időt tölteni otthon, mint szeretne. Ez a könyv külön erénye, hogy a szülői önvád és kétely témáját nem mismásolja el. Nem idealizált apaképeket mutat, hanem olyan férfiakat, akik töredelmesen bevallják: „Nem mindig voltam jelen, ahogy szerettem volna.”
„Történetek révén sokkal jobban meg lehet érteni egymást”
A szerző maga is rengeteg személyes példát hozott fel a műsorban. Mint mondta, több mint 300 vendéggel készített interjút az apaság, a családi minták és a gondoskodás témájában. Tapasztalata szerint:
„Én azt vallom mindig, hogy történetek révén sokkal jobban meg lehet érteni folyamatokat, meg lehet érteni egymást…”
Sok férfi csak most, a középgeneráció környékén kezd rádöbbenni, mennyire meghatározó az, hogy milyen volt a saját édesapjával való kapcsolata. A könyv tanulsága szerint egy-egy rossz vagy hiányos gyerekkori minta olykor éppen ellenkezőleg hat: valaki éppen azért válik jó, törődő apává, mert tudja, milyen a nélkülözés vagy a hidegség.
Hospice, segítés és új projektek
Porkoláb Gyöngyi nem csupán üzletfejlesztéssel foglalkozik, hanem a hospice-tevékenység egyik fontos debreceni szereplője is. Felidézte, hogy fiatalon veszítette el nagymamáját, és ez a személyes élmény vezette arra, hogy súlyos beteg embereket és családtagjaikat segítse. Előfordul, hogy nárcisztikus személyiségzavarral küzdő páciensekkel is találkoznak, akiknek a halál közeledtével szintén segítségre van szükségük. A szerző erről így beszélt:
„Hogyha bármikor bármiben megkeres az élet egy ilyen lehetőséggel, hogy tudok segíteni másoknak, akkor bele fogok állni.”
A segítés, a történetmondás és a vállalkozói lét szerinte nem zárja ki egymást: éppen ellenkezőleg, az érzelmi és racionális oldal összekapcsolása teheti teljessé a szakmai munkát és a magánéletet.
Lesz folytatás?
A szerző elárulta, hogy az „Apa mondta” csak egy szelete annak a temérdek interjúnak, melyet az évek során felvett. Bár egyelőre nem tudja biztosan, milyen formában folytatódik a történet, a jövőben lehet, hogy kifejezetten civil apákkal készít majd hasonló kötetet. Közben YouTube-csatornáján is találhatunk további riportokat: nemrégiben indított olyan sorozatot, amelyben a nárcisztikus viszonyokról és a haldoklásról szóló tapasztalatokat járja körül – hiszen a hospice-munka során ezzel is szembesülhetnek.
Kinek ajánlott?
Az „Apa mondta” nem pusztán apákról szóló apáknak való könyv. A szerző és a műsorvezető, Szegvári Katalin is hangsúlyozták, hogy érdemes minden szülőnek, illetve minden fiatal felnőttnek elolvasnia. A mélyen személyes vallomások ugyanis éppen arra világítanak rá, hogy az érzelmek megosztása segíthet oldani a tabukat, és rávezethet minket a jobban működő családi kapcsolataink kialakítására.
Porkoláb Gyöngyi szerint a valódi megértés nem a kinyilatkoztatott „jó tanácsokkal” kezdődik, hanem azzal, ha meghallgatjuk egymás történeteit:
„Nem a tökéletesség a cél, hanem hogy beszélgetni tudjunk róla… Hogyha van valami elakadás, abban lássuk meg az erőforrást is.”
A kötet éppen ezt segíti: a hírességek valós, olykor fájdalmas, de tanulságos élettörténetein keresztül hív mindenkit gondolkodásra, aki úgy érzi, közelebb szeretne kerülni ahhoz a férfihoz, aki apaként is fontos szerepet játszik a családjában.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
