Világ Zsidó Szemmel: Keleti Ágnes emlékezete, Jimmy Carter öröksége, és a cionizmus jövője
2025 első Világ Zsidó Szemmel adása bővelkedett aktualitásokban és történelmi áttekintésekben. Seres Attila, Gyarmati István, Kovács András és M. Kende Péter tárgyalták az elmúlt hetek fontos eseményeit, miközben méltóan emlékeztek meg olyan kiemelkedő személyiségekről, mint Keleti Ágnes és Jimmy Carter.
Keleti Ágnes: egy inspiráló életút lezárása
Az adás egyik kiemelkedő témája Keleti Ágnes halála volt, aki mindössze néhány nappal 104. születésnapja előtt hunyt el. A holokauszt-túlélő és olimpiai bajnok tornász nő legendás pályafutása és életszemlélete világszerte inspirációt nyújtotta. Mint elhangzott, Keleti Ágnes „az életigenlés megtestesítője volt”. A Times of Israel és a Jerusalem Post is megemlékezett róla, kiemelve, hogy Keleti megalapozta Izrael tornasportját, miközben a holokauszt borzalmait családjával túlélő Raoul Wallenberg menlevele is hozzájárult ahhoz, hogy fennmaradjon életét folytatni. „Keleti Ágnes pályafutása, amely során 10 olimpiai érmet, köztük 5 aranyérmet szerzett, valamint Izrael tornasportjának megalapozása egyetemes értékû örökséget hagyott hátra. Mint az adásban elhangzott: „Keleti Ágnes minden pillanatában az életigenlést sugározta. Még 103 évesen is mosolyogva fogadta a világsajtó képviselőit, és megmutatta, hogy a kitartás és a hit milyen messzire vezethet.”” – értékelte a panel.
Jimmy Carter: megosztó, de meghatározó figura
Jimmy Carter volt amerikai elnök halála szintén napirendre került. Carter elérte a 100 éves kort, és öröksége szinte minden politikai értékelés szerint vegyes. Mint az adásban elhangzott, Carter „egyszerre volt ellentmondásos és jelentős”. Egyik legfontosabb eredményének a Camp David-i békefolyamatot tartják, amely Egyiptom és Izrael békéjét eredményezte, és ezzel hosszútávú stabilitást hozott a két ország kapcsolatába.
Az adás azonban nem hallgatta el azokat a kritikákat sem, amelyek Carter Izraellel szembeni kritikáját és a sah előtti iráni rezsim magára hagyását illetik. Seres Attila műsorvezető kiemelte, hogy Carter kezdeményezte a washingtoni Holokauszt-múzeum megépítését, amely mind a mai napig az emlékezés egyik legfontosabb helyszíne, valamint a lubavicsi Rebbe születésnapjának nemzeti ünnepnappá nyilvánítását. A zsidó közösségben ugyanakkor vegyes érzéseket keltett az, ahogyan Carter kezelte az iráni sah rendszerének végét, ami hozzájárult az iszlamista rezsim létrejöttéhez.
Cionizmus és antiszemitizmus: aktuális kihívások
Az antiszemitizmus globális növekedése szintén kiemelt témakör volt. Az adás során elhangzott, hogy Olaszországban az antiszemita incidensek száma egy év alatt 400%-kal emelkedett, míg Hollandiában a zsidóellenes hangulat a mindennapi életet is átszövi. A vendégek kiemelték, hogy „a holland egyetemeken a diákok számon kérik az izraeli egyetemekkel fenntartott kapcsolatokat”, ami a zsidóellenes tendenciák terjedésének új dimenzióit mutatja. Ezek az atrocitások nemcsak a bevándorlók, hanem az európai helyiek körében is növekvő tendenciát mutatnak. Hollandiai és olaszországi példákat hoztak, ahol az antiszemita atrocitások jelentősen elszaporodtak. Az izraeli kormány részéről Gideon Szár olyan törvényjavaslaton dolgozik, amely az antiszemitizmus miatt nyugati országokból Izraelbe történő bevándorlás megkönnyítését célozná. Ugyanakkor az adás vendégei megjegyezték, hogy a jelenlegi gázai háború és a belső megosztottság miatt nem valószínű, hogy ez a javaslat gyakorlati eredményeket hozna.
Szíria és Kurdisztán: geopolitikai sakkjátszma
Az adás végén a szíriai helyzetet elemezték, ahol a kurd milíciák és a törökök által támogatott erők között ismét feszültség éleződött ki. A beszélgetőtársak két kérdést vetettek fel: lesz-e önálló Kurdisztán az előttünk álló évben, és hogyan alakul Szíria jövője. Gyarmati István megjegyezte: „Kurdisztán létrejötte a régióban komoly geopolitikai következményekkel járna, de jelenleg a nemzetközi közösség még nem áll készen egy ilyen lépés támogatására.” M. Kende Péter hozzátette: „A szíriai konfliktus megoldása nélkül Kurdisztán helyzete sem rendezhető, hiszen a terület szuverenitása szoros összefüggésben van a szíriai állam stabilitásával.” illetve egyben marad-e Szíria a jelenlegi határai között. A válaszok megoszlottak, de a legtöbben nem számítanak Kurdisztán közeljövőbeni létrejöttére.
Az adás tartalmas elemzésekkel és gondolatébresztő hozzászólásokkal bőségesen ellátta a nézőket. Ha még nem tették, iratkozzanak fel a Heti TV YouTube-csatornájára, és kövessék figyelemmel a következő adásokat is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.