Hanukai fények és közéleti árnyékok – A PILPUL 381. részének összefoglalója
A műsor vendégei: Dr. M. Kende Péter és Kardos Péter főrabbi
Az év utolsó PILPUL epizódjában a Heti TV képernyőjén Kardos Péter főrabbi és M. Kende Péter közösen tekintettek vissza az elmúlt évre, közéleti eseményekre és vallási témákra. A beszélgetés keretében központi szerepet kapott a közelgő Hanuka ünnepe, amely idén december 25-én este kezdődik, valamint a kóserhús ellátás és a közösségi élet kihívásai.
Önsorsrontás: Ünneprontás és tradíciók tisztelete
Kardos Péter főrabbi az ünneprontás kulturális jelenségéről beszélt, amely szerinte nemcsak a zsidó közösségre jellemző, hanem tágabb értelemben is megfigyelhető Magyarországon. Az önkritikus hangnemet nem mellőzve emlékeztetett arra, hogy a zsidó közösségben is akadnak olyanok, akik nem tudják maradéktalanul élvezni az ünnepeket. A közelgő karácsony kapcsán az úgynevezett „antikeresztény kommandó” tevékenységét is megemlítette, akik történelmi pontatlanságokat keresve vitatják meg az ünnep jelentőségét.
„Ez az önsorsrontás elképesztő” – jegyezte meg a főrabbi, utalva arra, hogy a közösségek sokszor maguk teszik nehézzé saját ünnepeiket.
A kóserhús-ellátás válsága
A beszélgetés egyik legfontosabb témája a hazai kóserhús-ellátás problémája volt. Kardos Péter kiemelte, hogy évtizedek óta visszatérő téma a kóser húsok magas ára és szűk választéka. Az utóbbi időben pedig a kereslet hiányára hivatkozva a kínálat is szinte teljesen eltűnt.
„Én megfordítanám az egészet” – mondta a főrabbi. Szerinte először meg kellene teremteni a friss kóserhús beszerzésének lehetőségét, és csak ezután lehetne vizsgálni, hogy van-e rá valódi kereslet.
A beszélgetés során felmerült az is, hogy egy olyan neológ kóserségi pecsétet kellene létrehozni, amely megfelel a közösség többségének. Ez elősegítené, hogy a kóser boltok fenntarthatóbbá váljanak, és a vásárlók is nagyobb bizalommal térjenek be.
Hanuka jelentősége és különlegessége
A közelgő Hanuka ünnepe kapcsán Kardos Péter elmondta, hogy számára a legkülönlegesebb Hanuka az 1944-es volt, amikor gyermekként egy háborús Budapest ostromának közepén, szinte lehetetlen körülmények között gyújtott gyertyát. Az emlékek közül kiemelte, hogy milyen jelentőséggel bír a zsidó vallás szabadságának megőrzése még a legnehezebb időkben is.
A Hanuka szimbolikájáról szólva hangsúlyozta, hogy a csodák, az olaj legendája és a szentély újraszentelése mellett fontos megemlékezni a hagyományőrzők és a görögöknél is „görögebb” zsidók közötti polgárháborúról, amely a túlzott asszimiláció ellen zajlott.
„A Hanuka szépsége a tradíciók megőrzésében rejlik, de mindenki maga dönti el, hogyan éli meg ezt az ünnepet” – mondta Kardos Péter.
Karácsony és Hanuka párhuzama
A beszélgetés során szó esett a karácsony és Hanuka ünnepének párhuzamáról is. Kardos Péter szerint a vegyes házasságokban élők számára megoldható a két ünnep egyidejű megtartása, amennyiben tiszteletben tartják mindkét vallás jelképeit és hagyományait.
„A karácsonyfa nem vallási jelkép, így a gyertyagyújtással párhuzamosan nyugodtan megférhet a Hanuka is” – tette hozzá.
Hanukai programok és személyes emlékek
A főrabbi idén is aktívan részt vesz a közösségi Hanuka eseményeken, többek között a budai Várban tartott gyertyagyújtáson is, amely egy nappal Hanuka vége után kerül megrendezésre. Kardos Péter hangsúlyozta, hogy a Hanuka lényege nemcsak az ünneplés, hanem a közösség összetartása és a tradíciók megőrzése.
A beszélgetés zárásaként Kardos Péter jókívánságokkal búcsúzott: „Tessék elővenni a Hanukiát, naponta egyre több gyertyát meggyújtani, elmondani az áldásokat és énekelni. Boldog Hanukát kívánok mindenkinek!”
A PILPUL következő része január elején várható, amikor az új évvel kapcsolatos remények és kihívások kerülnek majd a középpontba.
Sabbat Salom és boldog Hanukát kívánunk minden kedves olvasónknak!
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.