A Világ Zsidó Szemmel 2024.12.16. – Seres Attila, Gyarmati István, M. Kende Péter, Fináli Gábor

Hanuka, Karácsony és a világ eseményei – évzáró beszélgetés a Heti TV-n

Az év utolsó adásával jelentkezett a Heti TV „Világ Zsidó Szemmel” című műsora, ahol a szokásos panel vendégei, M. Kende Péter (újságíró), Fináli Gábor (a Hunyadi téri zsinagóga rabbija), Gyarmati István (biztonságpolitikai szakértő és diplomata), valamint Seres Attila műsorvezető zárták a 2024-es polgári évet. A könnyed, mégis informatív beszélgetés során szó esett ünnepekről, közel-keleti eseményekről, és a történelem különös egybeeséseiről.

Hanuka és karácsony ünnepi párhuzamok: A szabadság és a fény jelentősége

Az év végi adás nyitánya könnyed, mégis mély tartalmat hordozott. Seres Attila műsorvezető humorosan utalt arra, hogy karácsonykor a világ legnagyobb vallása a „leghíresebb zsidó kisfiú”, Jézus születését ünnepli. Ezzel szemben a zsidó közösség egy másik különleges ünnepet, a hanukát üli meg, amely idén december 25-én este kezdődik.

Fináli Gábor rabbi elmagyarázta, hogy hanuka eredetileg nem tartozik a legfontosabb zsidó ünnepek közé, mégis különleges helyet foglal el a zsidó naptárban. Az ünnep a makkabeus szabadságharcosok győzelmének és az „olajcsoda” emlékének állít emléket. A hagyomány szerint a jeruzsálemi Szentély újraszentelésekor talált olaj csak egy napra lett volna elegendő, ám nyolc napig égett, amíg új olaj készült. E csoda kapcsán gyújtanak ma is minden este egy-egy gyertyát a nyolcágú hanukai menórán.

A beszélgetés külön érdekessége volt, hogy a hanuka eredeti jelentése valójában egy „pótszukot”. Amikor a makkabeusok szabadságharca zajlott, a harcok miatt nem tudták megünnepelni az őszi szukotot (sátoros ünnep), ezért a győzelem után nyolcnapos ünnepet tartottak.

Közel-Kelet: Új geopolitikai térkép születik

A műsor jelentős részét a Közel-Kelet változó politikai helyzetének elemzése tette ki. Az elmúlt év számos fontos eseményt hozott, amelyek átrajzolták a térség erőviszonyait. Az izraeli légierő példátlan hatékonysággal semmisítette meg a szíriai hadsereg infrastruktúrájának jelentős részét, különösen Tartus környékén, ahol a támadások földrengésszerű hatással jártak. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint Izrael célja az, hogy a szíriai rezsim összeomlása után a fegyverek ne kerüljenek szélsőséges csoportok kezébe.

A vendégek egyetértettek abban, hogy Izrael sikeresen visszaszorította Irán befolyását a régióban. Az iráni „síita félhold”, amely korábban Szírián, Libanonon és Irakon átívelő szövetségi hálót jelentett, mára jelentősen meggyengült. Ennek következtében Iránnak új stratégiát kell kidolgoznia, amely akár a nukleáris program felgyorsításához is vezethet.

A kisebbségek helyzete: Drúzok, kurdok és zsidók Szíriában

A beszélgetés kitért a szíriai kisebbségek helyzetére is. A drúzok, akik Szíria területének jelentős részén élnek, most új politikai helyzetbe kerültek. A golánfennsíkon élő drúz közösségek közül egyre többen jelezték, hogy szeretnének Izraelhez csatlakozni, különösen miután a szíriai rezsim gyakorlatilag összeomlott. Ez komoly dilemmát jelent Izrael számára, amely politikailag és biztonságilag is profitálna a golánfennsík teljes megszerzéséből, de a drúz közösségek befogadása bonyolult politikai kérdés.

A kurdok helyzete szintén fontos téma volt. Szíria területének egyharmadán kurd autonóm régió alakult ki az előző években, amit a török kormány hevesen ellenez. A vendégek szerint a kurdok ismét geopolitikai játszmák áldozatává válhatnak, hiszen a nagyhatalmak gyakran felhasználják őket, majd magukra hagyják.

A szíriai zsidó közösségekről is szó esett. Bár mára csak néhány tucat zsidó él Szíriában, a damaszkuszi közösség megmaradt tagjai azt nyilatkozták, hogy eddig nem érte őket fenyegetés a jelenlegi fegyveres konfliktusban. Ez a helyi közösségek toleranciájának jele lehet, de a zsidó kisebbség jövője továbbra is bizonytalan.

Izrael és Írország: Külpolitikai feszültségek

A műsorban szóba került Izrael és Írország közötti diplomáciai konfliktus is. Izrael bejelentette, hogy bezárja dublini nagykövetségét, mert az ír kormányt szélsőségesen Izrael-ellenes politikával vádolja. M. Kende Péter kifejtette, hogy Írország történelmi és vallási okokból különösen érzékeny a palesztin ügyek iránt. Az ír közvélemény hajlamos párhuzamot vonni saját történelmi küzdelmei és a palesztin helyzet között, ezért az ír kormány rendszeresen bírálja Izrael politikáját.

Jézus körülmetélése: Egy szimbolikus történet

A beszélgetés zárótémája Jézus körülmetélésének történelmi és vallási jelentősége volt. Fináli Gábor rabbi elmagyarázta, hogy a körülmetélés (brit milá) a zsidó közösséghez való csatlakozást jelképezi, és az ábrahámi szövetségbe való felvétel rítusa. Érdekes történelmi tény, hogy a keresztény egyházak az újév napját sokáig „Jézus körülmetélésének ünnepeként” tartották számon, és több templom állította, hogy birtokában van a körülmetélés során levágott bőrdarab.

A résztvevők kiemelték, hogy a körülmetélés fontossága a vallási hagyományban nem csupán spirituális, hanem kulturális kötődés is.

Új év, új kihívások

A beszélgetés végén a vendégek optimizmusukat fejezték ki a közelgő 2025-ös évvel kapcsolatban, bár hangsúlyozták, hogy a Közel-Keleten továbbra is számos bizonytalanság uralkodik. Seres Attila a műsor zárásaként humorosan megjegyezte: „Legyen 2025 az a polgári év, amikor a hanuka és a karácsony szelleme közelebb hozza egymáshoz a világ népeit.”

Boldog hanukát és békés új évet kíván a Heti TV csapata!

A tartalmi összefoglaló a Youtube feliratozása alapján készült, összefoglaló jellegű (mesterséges intelligencia segítségével készült).